Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
990 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS köre ekkor szánta el magát a nyílt kenyértörésre. Levelet küldtek az udvarba, hogy csak abban az esetben hajlandók engedelmeskedni, ha a nagyvezírt kivégzik. A válaszra két hét türelmi időt adtak, a nyomaték kedvéért pedig elindultak a főváros felé. Addigra azonban Köprülü Mehmed már Erdély felé vonult - június 24-én kelt útra Edirnéből. A főváros védelmére helyettesként az egykori budai beglerbéget, Szári Kenánt hagyta. A felkelők ultimátuma cselekvésre késztette az udvart, Kenánt leváltották és Bursza városának védelmére küldték, helyére pedig a válide kethüdáját, Kösze Alit nevezték ki vezíri ranggal (július 16.). A Burszába érkező felkelők újabb követséget küldtek a szultánhoz, aki azonban dühösen kihajította őket, s kiállt nagyvezírje mellett. Ekkor dőlt el végleg, hogy nem vezírváltás, hanem polgárháború fogja eldönteni a kérdést, s hogy Abaza Haszanból nem a birodalomért aggódó hazafi vagy államférfi, hanem lázadó lesz. Nem volt visszaút: a szultán Uszküdárt (Isztambul ázsiai elővárosát) erősíttette, a felkelők pedig lassan hatalmuk alá vonták Anatóliát. Rendkívül népszerűnek számítottak, a nép már-már szabadítóként tekintett rájuk, amiben nem kis szerepe volt a Haszan mellett agitáló — Köprülü Mehmed által porig alázott — anatóliai kádizádeli prédikátoroknak is. Abaza Haszan a birodalom és a hit megújítójának látszott. Nem csoda, hogy a Bursza védelmére küldött Kenán pasa is átállt hozzá, mégpedig teljes seregével és felszerelésével egyetemben. Az udvar több lépést is tett az események kézbentartása érdekében. Egyrészt kiadattak egy fetvát a főmuftival, amelyben a lázadókat a hit ellenségeinél is rosszabbnak bélyegezték (akik mellesleg összejátszanak az ellenféllel, II. Rákóczi Györggyel), megölésüket ezért megengedhetőnek nyilvánították. Másrészt Köprülü Mehmed embereket küldött Abaza Haszan táborába, hogy a bajtársi kötelékekre apellálva lázadást szítsanak. Harmadrészt a kelet-anatóliai tartományok élére új vezetőket neveztek ki, s a még mindig udvarhű dijárbekiri Mürtezá pasát a keleti hadsereg fővezérévé (szeraszkerré) tették: azaz új frontot nyitottak. Végezetül pedig a szultán hazarendelte a nagyvezírt az erdélyi hadjáratról. Az anatóliai küzdelem váltakozó sikerrel folyt. Kütahját és Ankarát sikerült a szultáni csapatoknak váratlan rajtaütésekkel bevenniük, s kezükre került az egyik lázadó-központ, Aleppó is. A várak megszerzésével azonban patthelyzet alakult ki, hiszen a tényleges területek felett nem tudtak ellenőrzést gyakorolni. A helyzetet mezei csatáknak kellett eldönteniük, ám ezekben rendre a szultán hívei maradtak alul. Utoljára, december 10-én Mürtezá pasa szerdár veszített csatát Konja közelében. A helyzeten az sem sokat segített, hogy a nagyvezír Jenő bevétele és az erdélyi ügyek elrendezése után erőltetett menetben tért vissza a fővárosba, s október 11-én már Edirnében volt. Itt nagy szultáni dívánt tartottak, amelyben elhatározták a lázadók elleni hadjárat megindítását, s a csapatok már november 12-én átkeltek Üszküdárba. A tél beállta és Mürtezá veresége azonban megakasztotta a hadműveleteket. Abaza Haszan a délkelet-anatóliai Antepbe vonult téli szállásra, Mürtezá viszont követte, és Aleppóból szervezte a felkelők csapatait körülölelő blokádot. Sikerrel: hamaro
