Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
RÁKÓCZI-KULTUSZ A SZÍNPADON 969 dig, talán még alig sejtve a küszöbön álló rendszerváltozást, a Kisvárdai Várszínház újította föl 1987. július 3-án, Léner Péter rendezésében. A darabot Kerényi Ferenc színháztörténész dolgozta át mai színpadra. Míg a pesti Nemzeti Színházban Jókainé, a kolozsvári Farkas utcában lévő hajdani, egyik első magyar kőszínházban, a Kolozsvári Nemzeti színházban, az 1861. szeptember 29-i bemutatón az akkor már befutott színésznő, Gvozdanovics Júlia3 4 alakította Zrínyi Ilonát. (A bemutató napján egyébként éppen a pesti Nemzeti Színházban is ez a darab ment.) A kolozsvári felújított előadás címszerepében pedig az ifjú Paulay Edét3 5 láthatták a nézők, aki alig egy éve vette feleségül a női főszereplőt, Gvozdanovics Júliát.3 6 A helyenként politikai célzásokkal bővített darab telt ház előtt ment több ízben is, míg végül 1861. október 31-én az udvari kancellária leírt a főkormányszéknek, miként engedte meg a darab előadását. A választmány cenzora ekkor Gróf Lázár Miklós volt. O és Follinus János december 4-én kelt válaszukban azt felelték, hogy a darabot nem tartották tilalmasnak, hiszen Pesten, Budán és a katonai parancsnokság engedélyével itt is adták. Végül a cenzor mégis lemondott, de 1862. március 27-én ismét engedélyezték a darab előadását, mert Follinus hiteles szöveget szerzett, „melyben az eredeti szöveg botrányos része kihagyatott". Ami pedig kissé komikusan hangzik, a főkormányszék még december 16-án a városi tanácsnak is rendeletet adott ki, hogy „ne tűrjön el az előadásokon sértő mondást a király, a királyi ház tagjai, s a hazaszeretet [!] ellen". Fenyegetésképpen pedig az előadás azonnali megszakítását is kilátásba helyezték.37 * Történeti munkákban, tudományos fórumokon, folyóiratokban már korábban is, ha némileg óvatosabban, lehetett írni a Rákóczi-szabadságharcról. De a Rákóczi-kultuszt később is veszélyesnek tartotta Bécs, nem véletlen, hogy a kiegyezés után, a Rákócziék hamvai végső feltárásának és hazahozatalának elhatározása után is 1903, illetve 19043 8 helyett csak 1906-ban hozták haza a fejedelem és bujdosótársai földi maradványait. Bár nagy ünnepségek keretédozta Kovács Ilona. (Archívum Rákóczianum III. osztály I.) Bp. 1978., a vonatkozó részlettel együtt egy részlete újraközölve: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 708. 34 Gvozdanovics Júlia (1827-1894). Korának ismert, közkedvelt színésznője, különösen a vidéki színpadokon. Például Katona József Bánk bánjában ő alakította Gertrudist. 35 Paulay Ede (1836-1894) később a pesti Nemzeti Színház rendezője, majd igazgatója lett. Az ő időszakát a Nemzeti Színház „aranykorának" szokták nevezni. Űj, modern, külföldi, elsődlegesen francia színdarabokat mutatott be nagy sikerrel, amelyeknek jelentős részét maga fordította. De ő rendezte az első hazai Ibsen-bemutatókat is. Ugyanakkor színre vitte a Csongor és Tündét, végül pedig ő alkalmazta színpadra, és mutatta be nagy sikerrel Az ember tragédiáját 1883. szeptember 21-én. Rendezőpéldánya az OSzK Színháztörténeti Tárában található. 36 Veress Ferenctől, a híres erdélyi fotográfustól mindkét főszereplőről fennmaradt az eredeti, dedikált fotográfia, az 1861. évies előadás kosztümjében. A képek természetesen, az akkori szokásnak, és technikának megfelelően, már a műteremben készültek. Ez az eljárás, vagyis a beállított, műtermi kép a színészekről még hosszú időn át, az 1900-as éveken túl is megmaradt. Paulay Ede mint Rákóczi. OSzK Színháztörténeti Tár, KA 4520/8-9. kép. 37 Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár 1897. 430. 38 Igaz, maga Ferenc József is csak 1904-ben engedélyezte ezt.
