Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
968 KIS DOMOKOS DÁNIEL megérdemelt sikert. Sajnos a változó események során, 1848-ban csak 7-szer, 1849-ben pedig összesen csak 3 alkalommal szerepelhetett.2 8 Kolozsvárott viszont érdekes módon még a világosi fegyverletétel napján, 1849. augusztus 13-án is játszották.2 9 Majd az elnyomatás hosszú évei után csak 1861-ben kerülhetett újra színre. Ekkor, 1860-1866-ig Follinus János, a hajdani honvéd százados, az eredetileg gyógyszerésznek tanuló színész volt a színház igazgatója.3 0 A kolozsvári felújítás bemutatója szeptember 29-én volt. Érdekes, hogy az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában őrzött pesti Nemzeti Színház cenzúrapéldánya szerint Worafka József cenzor engedélye csak 1862. március 16-án kelt, majd március 23-án valóban ismét játszották a darabot, pedig a pesti Nemzeti Színházban már 1861. május 24-én előadták. Ugyanakkor a magyarországi osztrák katonai cenzúra még 1861 októberében is igen érzékenyen reagált a Rákóczi vagy a honvéd szó hallatán. A császári királyi katonai főparancsnokság a Budai Színház igazgatóságának egyenesen megtiltotta „II. Rákóczi Ferenc" és „A honvéd-huszárok" című darabok további előadását.3 1 Pesten Zrínyi Ilona szerepét ekkor is, azaz 1861-1862-ben, miként az 1848. évi ősbemutatón, Jókainé Laborfalvi Róza játszotta. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1914-ig a pesti Nemzeti Színházban a II. Rákóczi Ferenc fogságának összesen 106 előadása volt. Később, 1934-1935 után csak 1951-ben újították föl, a Magyar Néphadsereg Színháza — a Vígszínház épületében — színházavató díszelőadásaként. Mert Rákócziról egy korszak sem mondhatott le: 1937-ben, halálának 200. évfordulója után — két évvel megkésve — avatták a ma is álló lovasszobrát a Kossuth téren, ekkor Hóman Bálint mondott érdekes, szép beszédet.32 S bár később a híres jelmondatról, így a szobor talpazatáról is, a „Cum Deo" kifejezés lekerült, de Rákóczi maradt, maradnia kellett, nevét nem mocskolhatták be, bármelyik kor tűzte is zászlajára.33 Jóval később pe-28 Korabeli színlapok: Hajdú László: A pesti Nemzeti Színház műsora. Adattár. OSzK Színháztörténeti Tár, MS 192/2 83 29 „Szákfi József és Gyulai Ferenc igazgatásuk alatti színtársulat által." - Színlap az OSzK Színháztörténeti Tárában. 1849. augusztus 29-én viszont már ez áll a korabeli színlapon: „Kolozsvári Színház. [A „Nemzeti" és a korona nélküli magyar címer már lemaradt.] Dicsőséges uralkodó Felséges Fejedelmünk I-ső Ferencz József ditső születése innepe tiszteleti hódolatául. Felsőbb engedelemmel Ma Szerdán Augustus 29-én 1849. Czelesztin felelős igazgatása alatt a helybeli szinésztársulat által adatik: ALLEGORIKUS HÓDOLAT. Egész karének kísérettel „TARCSD MEG ISTEN KIRALYUNKAT" a társulat nő és férfi személyzete által. Ezt követi: Hála öröm ünnepe. Vígjáték 2 felvonásban." Színlap uo. 30 Mivel a 11. Rákóczi Ferenc fogsága szerzője Szigligeti volt, érdekességképp megemlítjük, hogy Follinus írt egy Ál-Szigligeti című humoreszket is, több fordítása és cikke mellett. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. köt. 616. hasáb. 31 A Blätter für Musik, Theater und Kunst című bécsi sajtóorgánum október 15-i közleményét idézi németül és magyar fordításban is: Bónis F.: i.m. 89.: 62. jegyzet. 32 Hóman Bálint: II. Rákóczi Ferenc. Hóman Bálint szoboravató beszéde 1937. május l-jén. Századok 71. (1937: 4-6. sz.) 130-135., újraközlése: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 704-708. 33 Vas István szellemesen, mondhatni bátran foglalt állást, igaz még épp 1948-ban: „Hogy demokráciánknak már kezdeti hónapjaiban Marx és Lenin képe mellett ott láthatjuk a magyar szem számára meghitt, fürtös Rákóczi-fejet is, nem propaganda volt, nemcsak külső jelkép, hanem bátor és átfogó örökségvállalás." I. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. A szöveget gon-
