Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
RÁKÓCZI-KULTUSZ A SZÍNPADON 967 látott fiát, hogy ragadjon fegyvert a hazát megmenteni, Rákóczy tudva, hogy a falaknak fülei vannak, azt feleli rá: »En? a jó császár ellen fegyvert fogjak?« Hallottátok volna azt a kacajt, azt a konvulzív vidámságot, melyre e szavak után a közönség rendesen kitör. Minő nevetséges eszme! minő groteszk gondolat! Egy férfi, ki a jó császár ellen fegyvert fogni nem akar! Az ember nem bír arcának elég tettetést parancsolni, hogy mégis mindenki meg ne lássa rajta: hogy biz ez a fiú most tréfál. Még ha kipisszegték volna ezt a mondást, akkor csak volna reménység, de kikacagták, dörgő hahotával kikacagták! És hallottátok volna azt a felzajgó lelkesedést, mit Zrínyi Ilona buzdító szavai idéznek elő, mint mikor a szél lecsap a tengerre s millió hullám veti föl magát egy szavára, letörülve arcáról a magára hazudott ég tükörképét. Nem a légből vett ideál, nem kicsikart fantomok, hanem a nép lelkéből támadó igazság van itt a költészet élő alakjával felruházva. S végre, mikor a távolban a lelkesítő Rákóczi-induló megszólal, a tömeg fölordít, mintha mindegyik szívének legérzékenyebb húrján volna találva, egy kitartó névtelen kiáltás emeli a levegőt, minden arc ragyog, minden szem sír, minden kéz tapsol vagy oldalához kap és fegyverét keresi. Szent hivatása a költőnek - a nép szívében oly szenvedélyeket felkölteni, mik ha fölébrednek, nem halnak el soha, hanem átszállanak apáról fiúra, s későn vagy korán, lángra gyújtják az életet."24 Természetesen ez a darab is, mint minden más igazi műalkotás, saját kortársainak szól és saját korának problémái szerint alakítja át a történelmet is. Megjegyezhetjük: A történeti valóságot és a színdarabot először Márki Sándor, a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára hasonlította össze a kolozsvári Nemzeti Színház akkori igazgatója, Janovics Jenő által rendezett magyar drámatörténeti sorozat keretében bemutatott előadás bevezetőjében 1912-ben.25 Egyébként Márki Sándor írta meg Rákóczi életének és szabadságharcának első részletes, bár az akkori — elsősorban Thaly-féle — felfogásnak megfelelő, de kétségtelenül tudományos igényű, háromkötetes impozáns összegzését.2 6 Sőt, Rákóczi legendája és története cím alatt vázlatosan már 1911-ben, nagy rálátással a Rákóczi-irodalmat és a Rákóczi-kultuszt is megírta.2 7 Az 1848. november 4-én a pesti Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott II. Rákóczi Ferenc fogsága a színház színe-javának szereplésével aratott 24 Életképek, 1848. október 1. 633-635., újraközlése: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 650-651. -Jókai különben a korábbi időszak hallgatását jól jellemzi az Életképek 1848. május 18-i számában megjelentetett írásának, Az utolsó fejedelem jegyzetében is: „A sajtószabadság első hajnalán miről lehetett volna álmodni elébb, mint legközelebb előrement szabadsághőseinkről: a Rákóczi-szabadságharc áldozatairól! E beszély még tartózkodott embereket neveiken nevezni. Még akkor őrizkedtünk a múltnak keserveiért felelőssé tenni azok szerzőinek örökösét. Ez az egyetlen munkám, amit mindig éjjel írtam. Rendesen csak nappal dolgozom." Jókai Mór: Cikkek és beszédek. 2. köt. Összeáll. Szekeres László. Bp. 1967. 146. - A szövegből részlet közölve, a jegyzettel együtt: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 648-649. 25 A magyar dráma fejlődése. A Kolozsvári Nemzeti Színház által rendezett drámatörténeti előadások bevezető beszédei. Bp. 1913. 92-97. 26 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz. I—III. köt. Bp. 1907-1910. 27 Márki S.: Rákóczi legendája és története i.m. 201-222.
