Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Püski Levente: Képviselői jövedelmek a Horthy-korszakban I/79
KÉPVISELŐI JÖVEDELMEK A HORTHY-KORSZAKBAN 89 távol a tanácskozástól, s az igazolatlan hiányzásokat pénzügyi szankciókkal büntették. Ha tanácskozás, illetve határozatképtelenség miatt az ülésen névsorolvasás vált szükségessé, az igazolatlanul hiányzó honatya a továbbiakban addig nem kaphatta meg illetményét, amíg jelenlétét, illetve elmaradásának okát nem igazolta a házelnöknek. Ha az illető adott határidőre nem tudott magyarázattal szolgálni, vagy nem kívánt kifogást keresni — a házelnök ilyen ügyekben igen liberálisan járt el — akkor megvonták tőle illetményének időarányos részét.42 A házszabályok vonatkozó részei nem pusztán elvi szankciók voltak. Már az első nemzetgyűlés alatt is sok kritika érte a képviselőket gyakori hiányzásuk miatt, a második nemzetgyűlés alatt több ízben ténylegesen is sor került bizonyos illetményelvonásokra. A hiányzások további szankcionálása érdekében a nemzetgyűlés 1922. június 27-i ülésén Rassay Károly azzal a határozati indítvánnyal állt elő, hogy azon képviselők, akik egy évnegyedben három névsorolvasáson indokolatlanul hiányoznak, arra az évnegyedre veszítsék el tiszteletdíjukat. A képviselők hirtelen felbuzdulásukban elfogadták ugyan az indítványt,4 3 arról azonban nincs forrás, hogy bármikor is alkalmazták volna. Az viszont több ízben előfordult, hogy az eredetileg előírt büntetést alkalmazni kellett. így például a nemzetgyűlés 1923. február 7-i ülésén névsorolvasás történt, melynek során 165 képviselő volt engedély nélkül távol, vagyis a tagság jó kétharmada (67,3%). A másnapi ülésen olyan döntés született, hogy az érintetteknek — ha még nem tették meg — 10 ülésnap áll rendelkezésükre, hogy távolmaradásukat igazolják. A határidő március 7-én járt le, s ekkor még mindig 26 honatya nem reagált a felszólításra.44 Végül a házelnök április 28-ai döntése alapján 9 fő esetében került sor tényleges illetményelvonásra.4 5 Ezt a módszert politikai célokra is lehetett alkalmazni, ha ugyanis a tagok egy csoportja — politikai okból — tudatosan maradt távol az ülésektől, hiányzásuk ugyanolyan elbírálás alá esett, mint ha valaki pusztán hanyagságból tette ugyanazt. 1924 decemberében a nemzetgyűlésnek Demokratikus Szövetség néven tömörült baloldali erői bejelentették, hogy — az ülésekről kitiltott társaik iránti szolidaritásul — passzivitásba vonulnak.4 6 Válaszul a kormányzat 1925. február 6-án egy keresztény párti képviselő kezdeményezésére kiprovokáltatott egy újabb névsorolvasást, melynek következtében az elnökség a Demokratikus Szövetség távol lévő tagjait — a házszabályokra hivatkozva — illetménymegvonással sújtotta.4 7 42 http://www.ogyk.hu (Letöltés: 2009. 05.02.) A képviselőház házszabályai. Bp. 1908. 192-194. A nemzetgyűlés házszabályai. Bp. 1925. 181-182. A képviselőház házszabályai. Bp. 1929. 138. 43 NN 1922-26. I. k. 90-91. 44 NN 1922-26. IX. k. 355-356. és X. k. 283. 40 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K 2 Képviselőház elnöki és általános iratok, 621. csomó. Házelnök április 28-ai intézkedése az illetményvisszatartások ügyében. A levont pénzek sorsát is csak elvétve lehet nyomon követni. Egy 1932 tavaszi esetnél például az elnöki segélyalapba kerültek. 46 L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 134-135. 47 Az eset álságos voltát érzékletesen mutatja két szociáldemokrata politikus esete. A távollétét politikai okokkal magyarázó Hébelt Edével szemben érvényesítették a szankciókat, Pikier Emil viszont szabadságot kért, amit elfogadtak, illetve a késedelmes szabadságkérelem miatt 1 napi illetményelvonással sújtották. MOL K 2 Képviselőház elnöki és általános iratai, 621. csomó, határozatképtelenség folytán névsorolvasások és ezek iratai. Pikier Emil levele, 1925. február 11. és Hébelt Ede levele, 1925. április 20.
