Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
904 MÉSZÁROS KALMAN Kókai Márton:6 9 Magyarország részéről az egyik példányt (AJ a tizenharmadik, a másikat (B) a tizenkettedik helyen írta alá, magyaros névalakkal (Kokai Marton). Előéletéről nem rendelkezünk adatokkal, úgy tűnik, a Pest-Pilis-Solt vármegyei Kókára való, katolikus jobbágy vagy szabados családból származott. 1704. május elején a birodalmi hadszínteret megjárt császári kapitányként esett kuruc fogságba. Bercsényi Révay Gáspár gyalogezredének vicekapitányává nevezte ki, 1705 elején már gyalogsági főkapitánynak javasolta a fejedelemhez írt egyik levelében. Az év nyarán a szülőföldjéről toborzott Hatvani Szabó Máté-féle Pest megyei lovasezred alezredese lett, hamarosan Bezerédj Imre parancsnoksága alatt. Az alakulat 1705 végétől a Dunántúlon harcolt, Kókait azonban 1707 végén Rákóczi előléptette és egy másik alakulat élére állította. 1708 őszén, Bezerédj Imre árulási kísérlete és letartóztatása után Kókai kapta meg az ezred dunáninneni századait, vagyis a volt Szabó Máté-féle egységet. A szabadságharc végéig ezt az ezredet vezette, 1709 tavaszától gróf Csáky Mihály ezredtulajdonossága alatt. 1711. április 26-án Károlyi kíséretének tagjaként felesküdött a császárra. 1712. július 15-én armálist nyert III. Károlytól, a nemeslevél szerint nős volt, felesége Borbély Erzsébet. További sorsát nem ismerjük. Krucsay János:7 0 Magyarország részéről mindkét példányt a kilencedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Joannes Krucsay). Zemplén megyéből Szabolcsba szakadt nemesi család sarja, 1678 körül született Kisvárdán. 1698-ban már Szabolcs vármegye helyettes jegyzője. 1704-ben Nádaskay György lovasezredének főhadnagya, hamarosan alezredese, majd 1706-tól ezereskapitány ugyanezen alakulat élén. 1706 tavaszán néhány hétig, 1707 szeptemberétől pedig közel két esztendeig császári fogságban raboskodott. Kiszabadulása után ismét ezredének élére állt. 1711. április közepén Szathmári Király Miklóssal együtt Kassa őrségét szólította fel kapitulációra az első szatmári gyűlés határozata alapján. 1712-ben Szabolcs vármegye országgyűlési követe, 1725-ben a Tiszántúli ítélőtábla ülnöke lett. 1741-ben hunyt el. Magánélete botrányosan alakult: első nejét, Tolvaj Borbálát többszöri házasságtörése ellenére is visszafogadta (1711), majd miután az asszony ismét hűtlenné lett és kolostorba menekült, fondorlattal rávette a menedékhely elhagyására és hóhérkézre juttatta (1728), miközben már készült újabb házasságkötésére Pogány Borbálával. (Ennek a drámai történetnek kimagasló művészettörténeti emléke a nyírbátori passió-oltár, amelyet Krucsay második feleségével állíttatott a minoriták asylum-jogán esett sérelem orvoslásaként talán lelkiismereti okokból is.) Kun István:7 1 Az erdélyi katonáskodók részéről mindkét példányt a hatodik helyen írta alá, az egyiket (A) latinos, a másikat (B) magyaros névalakkal (Stephanus Kun/Kun István). Marosszéki unitárius székely család sarja, káli Kun László főkirálybíró és zabolai Mikes Ilona fia. Sógorságban állt a történetíró Cserei Mihállyal, felesége pedig borosjenői Keserű Zsófia volt. 1680 körül született. 1706 elején Szappanos Mihály lovasezredének főstrázsamestereként bukkan fel. 1707 őszén marosszéki kapitányként szerepel, és e tisztségével az Aranyos és Maros székely székekből álló lovasezred alezredese volt. 1708. október 23-án megkapta néhai Gróf Csáky László lovasezredét, és ezt az alakulatot vezette a szabadságharc végéig. 1718-tól az unitárius egyház egyik főgondnoka 1736. május végén vagy június első napjaiban bekövetkezett haláláig. Nyúzó Mihály:7 2 Magyarország részéről mindkét példányt a nyolcadik helyen írta alá, magyaros névalakkal (Nyúzó Mihálly). 69 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 238-239. 70 Életrajza: Uo. 253-254. 71 Életrajza: Uo. 256-257. 72 Életrajza: Uo. 310.
