Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
A SZATMÁRI BÉKE ALÁÍRÓI ÉS TOVÁBBI SORSUK 903 Kárándy Mihály:6 5 Az erdélyi katonáskodók részéről mindkét példányt a negyedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Michael Kárándi). A szalontai előnevet viselő Kárándy család tagja, Kárándy János udvari commissarius testvére. 1703 őszén említik először, midőn a bonchidai ütközetben két lovat lőttek ki alóla.6 6 1704 nyarán Bóné András lovasezredének alezredese. Egy évvel később ezredessé lépett elő, és megkapta a rácok elleni ütközetben elesett Nyíri András lovasezredét, majd ebbe az alakulatba olvasztották be Bélteky Tivadar regimentjét is. Az ezredben főként az erdélyi fejedelmek által kiváltságolt bihari hajdútelepek lakói szolgáltak, ezért 1708 nyarán a bihari hajdúvárosok főkapitányi címét is megkapta. A békekötés utáni sorsát nem ismerjük. Károlyi Sándor báró:6 7 Magyarország részéről mindkét példányt az első helyen írta alá, latinos névalakkal (Alexander Karolyi). Ósi, tiszántúli nagybirtokos (1609-től bárói címmel bíró) család sarja, elődei azonban sohasem töltöttek be országos méltóságokat. 1687-ben lett Szatmár vármegye főispánja atyja, Károlyi László báró kijelölt utódaként, s annak halála után 1689-ben (alig húszévesen!) átvette a vármegye tényleges vezetését. Katonai előképzettség és tapasztalat híján is hadvezérként kezdte pályáját, midőn 1703 tavaszán Dolhánál leverte a tiszaháti felkelést. Ekkor Bécsbe ment jelentéstételre, de az udvarban nem fogadták meg azokat a tanácsokat, amelyekkel ő egy nagyobb szabású felkelésnek kívánta elejét venni, hazatérve pedig tapasztalnia kellett Rákóczi térnyerését, birtokai és családja kuruc kézre kerülését. Mindezek hatása alatt 1703. október 9-én elszánta magát a csatlakozásra, és Kassáról kijőve jelentkezett Bercsényi Miklós táborában. Rákóczi október 18-án mezei generálissá nevezte ki. 1704 tavaszán altábornaggyá, 1705 elején pedig tábornaggyá és tiszántúli főgenerálissá lépett elő. 1706-tól tiszántúli főkapitány, az 1707. évi átszervezés után a kassai főkapitányság adminisztrátora, majd főkapitánya a letartóztatott Forgách Simon helyett. Közben a zsibói csatát követően 1705 végétől 1706 nyaráig, majd ismételten 1708. februártól erdélyi és partiumi főparancsnok is egyben. Kezdettől egy lovasezred, majd 1707-től egy gyalogezred tulajdonosa is volt. 1711. februártól Bercsényi és Rákóczi távollétében a kuruc csapatok főparancsnoka. A szabadságharc végén zajló tárgyalásokat előbb Rákóczi utasításainak megfelelően vezette, majd a körülmények kényszere, Pálffy Jánosba vetett bizalma és a konföderáció itthon maradt tagjainak óhaja alapján úgy döntött, hogy a fejedelem nélkül is megköti a békét. Elhatározását tudatta Rákóczival is, akinek érdekeit szakításuk után is szem előtt tartotta.6 8 A szatmári békekötés után 1712-ben altábornagyi rangot és grófi címet szerzett, s ő lett Pálffy helyettese (vicegenerálisa) a kassai kerületi főkapitányság élén. Komoly szerepet játszott a politikai konszolidációban az országgyűléseken és az 1722-ben felállított Rendszeres Bizottságban is. 1723-ban lovassági tábornok, a tartományi biztosság igazgatója („generalis commissarius") és a Helytartótanács tagja lett. 1741-ben végül a tábornagyi címet is elnyerte. Kuruc múltját sohasem tagadta meg, egykori bajtársait mindvégig támogatta, még a bujdosásból hazatérők is bizalommal fordulhattak hozzá, fia is az emigrációból hazatérő Csáky Krisztinát vette feleségül. Tisztes öregkort élve, 1743-ban hunyt el, utolsóként Rákóczi itthon maradt tábornokai közül. (Az emigrációt választó vezértársai közül is csupán nászúra, Csáky Mihály gróf élte túl Rodostóban.) 65 Életrajza: Uo. 218-219. 66 Ekkor ő maga nem sebesült meg, ez a téves adat a vonatkozó forrás félreértéséből származik. L. „...erősebb az, aki magát meggyőzi, mint aki erős városokat győz meg." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz. Első kötet: (1698-1711). Közreadják Fogarassy Zoltán - Kovács Ágnes. Szerk., jegyz. és mellékletek Kovács Ágnes. Debrecen 2011. 34. 67 Életrajza: Heckenast G.\ Ki kicsoda? i. m. 220-221. 68 A szatmári békekötésig vezető folyamatot jól jellemzi újabban kiadott levelezése Ebergényi Lászlóval: Bene regi - a király javára. Ebergényi László császári altábornagy szerepe a szatmári békekötésben. Ebergényi László válogatott levelei és Bivolínyi István töredék naplója (1710-1711). A levelezést sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és a mutatókat összeállította Mészáros Kálmán. A latin nyelvű naplót ford, és jegyz.: Bánkúti Imre. A latin nyelvű szövegrészeket lektorálta Tóth Gergely. (Rákóczi Források) Bp. 2010.
