Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887

A SZATMÁRI BÉKE ALÁÍRÓI ÉS TOVÁBBI SORSUK 903 Kárándy Mihály:6 5 Az erdélyi katonáskodók részéről mindkét példányt a negyedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Michael Kárándi). A szalontai előnevet viselő Kárándy család tagja, Kárándy János udvari commissarius test­vére. 1703 őszén említik először, midőn a bonchidai ütközetben két lovat lőttek ki alóla.6 6 1704 nyarán Bóné András lovasezredének alezredese. Egy évvel később ezredessé lépett elő, és megkapta a rácok elleni ütközetben elesett Nyíri András lovasezredét, majd ebbe az ala­kulatba olvasztották be Bélteky Tivadar regimentjét is. Az ezredben főként az erdélyi feje­delmek által kiváltságolt bihari hajdútelepek lakói szolgáltak, ezért 1708 nyarán a bihari hajdúvárosok főkapitányi címét is megkapta. A békekötés utáni sorsát nem ismerjük. Károlyi Sándor báró:6 7 Magyarország részéről mindkét példányt az első helyen írta alá, latinos névalakkal (Alexander Karolyi). Ósi, tiszántúli nagybirtokos (1609-től bárói címmel bíró) család sarja, elődei azonban soha­sem töltöttek be országos méltóságokat. 1687-ben lett Szatmár vármegye főispánja atyja, Károlyi László báró kijelölt utódaként, s annak halála után 1689-ben (alig húszévesen!) át­vette a vármegye tényleges vezetését. Katonai előképzettség és tapasztalat híján is hadve­zérként kezdte pályáját, midőn 1703 tavaszán Dolhánál leverte a tiszaháti felkelést. Ekkor Bécsbe ment jelentéstételre, de az udvarban nem fogadták meg azokat a tanácsokat, ame­lyekkel ő egy nagyobb szabású felkelésnek kívánta elejét venni, hazatérve pedig tapasztalnia kellett Rákóczi térnyerését, birtokai és családja kuruc kézre kerülését. Mindezek hatása alatt 1703. október 9-én elszánta magát a csatlakozásra, és Kassáról kijőve jelentkezett Ber­csényi Miklós táborában. Rákóczi október 18-án mezei generálissá nevezte ki. 1704 tavaszán altábornaggyá, 1705 elején pedig tábornaggyá és tiszántúli főgenerálissá lépett elő. 1706-tól tiszántúli főkapitány, az 1707. évi átszervezés után a kassai főkapitányság adminisztrátora, majd főkapitánya a letartóztatott Forgách Simon helyett. Közben a zsibói csatát követően 1705 végétől 1706 nyaráig, majd ismételten 1708. februártól erdélyi és partiumi főparancs­nok is egyben. Kezdettől egy lovasezred, majd 1707-től egy gyalogezred tulajdonosa is volt. 1711. februártól Bercsényi és Rákóczi távollétében a kuruc csapatok főparancsnoka. A sza­badságharc végén zajló tárgyalásokat előbb Rákóczi utasításainak megfelelően vezette, majd a körülmények kényszere, Pálffy Jánosba vetett bizalma és a konföderáció itthon maradt tagjainak óhaja alapján úgy döntött, hogy a fejedelem nélkül is megköti a békét. Elhatározá­sát tudatta Rákóczival is, akinek érdekeit szakításuk után is szem előtt tartotta.6 8 A szat­mári békekötés után 1712-ben altábornagyi rangot és grófi címet szerzett, s ő lett Pálffy he­lyettese (vicegenerálisa) a kassai kerületi főkapitányság élén. Komoly szerepet játszott a po­litikai konszolidációban az országgyűléseken és az 1722-ben felállított Rendszeres Bizott­ságban is. 1723-ban lovassági tábornok, a tartományi biztosság igazgatója („generalis commissarius") és a Helytartótanács tagja lett. 1741-ben végül a tábornagyi címet is elnyer­te. Kuruc múltját sohasem tagadta meg, egykori bajtársait mindvégig támogatta, még a buj­dosásból hazatérők is bizalommal fordulhattak hozzá, fia is az emigrációból hazatérő Csáky Krisztinát vette feleségül. Tisztes öregkort élve, 1743-ban hunyt el, utolsóként Rákóczi itt­hon maradt tábornokai közül. (Az emigrációt választó vezértársai közül is csupán nászúra, Csáky Mihály gróf élte túl Rodostóban.) 65 Életrajza: Uo. 218-219. 66 Ekkor ő maga nem sebesült meg, ez a téves adat a vonatkozó forrás félreértéséből származik. L. „...erősebb az, aki magát meggyőzi, mint aki erős városokat győz meg." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz. Első kötet: (1698-1711). Közreadják Fogarassy Zoltán - Kovács Ágnes. Szerk., jegyz. és mellékletek Kovács Ágnes. Debrecen 2011. 34. 67 Életrajza: Heckenast G.\ Ki kicsoda? i. m. 220-221. 68 A szatmári békekötésig vezető folyamatot jól jellemzi újabban kiadott levelezése Ebergényi Lászlóval: Bene regi - a király javára. Ebergényi László császári altábornagy szerepe a szatmári bé­kekötésben. Ebergényi László válogatott levelei és Bivolínyi István töredék naplója (1710-1711). A levelezést sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és a mutatókat összeállította Mészáros Kálmán. A latin nyelvű naplót ford, és jegyz.: Bánkúti Imre. A latin nyelvű szövegrészeket lektorálta Tóth Gergely. (Rákóczi Források) Bp. 2010.

Next

/
Thumbnails
Contents