Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kalmár János: Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet IV/875
884 KALMÁR JÁNOS modta saját kormánya is, Helytartótanács néven.3 1 S ugyanekkortól kezdve valósult meg a szintén általa kezdeményezett igazságszolgáltatási reform, még annál is jóval átfogóbb érvénnyel, mint ahogy azt ő elképzelte.32 A Helytartótanács sokasodó ügyosztályai, az igazságszolgáltatási szervezet bővülése,3 3 a közös hadsereg kínálta karrier,3 4 utóbb pedig a Magyar Királyi Testőrség felállítása,3 5 valamint a felvilágosult államigazgatás hivatalai3 6 és azok betöltéséhez kapcsolódó igényeknek megfelelően létesített tanulmányi célú alapítványok37 addig legfeljebb résnyire nyitott kapukat tártak szélesre a magyarországi nemesség és értelmiség előtt. S mindezekkel nemcsak egyéni érvényesülésük számára nyílt út, hanem szerep jutott nekik a monarchia egészének működtetésében, elősegítve látókörük bővülését is, amelynek köszönhetően mindinkább gyarapodott a korszerűsítés híveinek és igénylőinek tábora. Mert ne feledjük: a RecrucLescunth&n még — a valós sérelmek jogos hangoztatása mellett — igen nagy szerepet kaptak a „nemesi aranyszabadság" gyanánt emlegetett,38 középkori gyökerű kiváltságok is, amelyek anakronisztikus volta akkor már régóta 31 Ember Győző: A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Bp. 1940. A néhai nádor javaslatai és a 18. század eleji intézményszervezeti átalakítások közötti összefüggésre már Iványi Emma is utalt. Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége ( 1681— 1713). (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III/10.) Bp. 1991. 30. 32 Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai. (Systema politico-oeconomico-militare). A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve 2. (1932) 3^8., továbbá Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. (Systematica Commissio). (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 5). Bp. 1935. 33 Bónis Gy.: A bírósági szervezet i.m. 152-171. Más megfogalmazás szerint: „A magyar nagybirtokosságnak, miután [...] a hagyományos katonai és politikai hatalom kicsúszott a kezéből, sikerült a hivatali pályán s a gazdálkodó-telepítő tevékenységben új, korszerű hivatásra, magasabbrendű képességeihez mért feladatokra találnia, melyek sikeres betöltése egyidőre új létjogosultságot adhatott lassanként anakronisztikussá váló kivételes állásának." Wellmann /.: Az udvari ember i.m. 296. 34 Zachar József: A katonai pálya mint karrierlehetőség a XVIII. századi magyarság előtt. In: Uő: Válogatott hadtörténeti írások (XVII-XVIII. század). Bp.-Eger 2008. 32-33., 35-37. 35 Illéssy János: A magyar nemesi testőrség felállítása 1760-ban. Hadtörténelmi Közlemények 8. (1895) 367-394., 522-546. és László Deine: Maria Theresia's Noble Lifeguards and the Rise of the Hugarian Enlightenment and Nationalism. In: The East Central European Officer Corps 1740-1920s: Social Origins, Selection, Education and Training. Ed. Béla Király - Dillard Walter Scott. (War and Society in East Central Europe XXIV) New York 1988. 197-213. 36 Fallenbiichl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. (Történeti statisztikai füzetek 10.) Bp. 1989. 37 A bécsi Theresianumra és az ahhoz kapcsolódó tanulmányi alapítványokra, ill. ösztöndíjakra 1. Olga Khavanova: Elite Education and Politics: Hungarian Nobles at the Viennese Theresianum in th< Eighteenth Century. Sic Itur ad Astra 12. (2000: 4. sz.) 77-90., Uő: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar. Századok 140. (2006: 4. sz.) 1503-1518., Uő: Longing for Modern Education or Desire of Social Prestige? Hungarian Nobles in Vienna, 1750s-1780s. In: Hatalom és kultúra. Az V Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001) előadásai. II. köt. Bp. 2004. 918-925., Uő: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni... Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején. Századok 139. (2005: 5. sz.) 1105-1129., valamint általában és főként cseh vonatkozásban Ivo Cerman: Habsburgischer Adel und Aufklärung. Bildungsverhalten des Wiener Hofes im 18. Jahrhundert. (Contubernium 72.) Stuttgart 2010. 38 Ráday Pál iratai i.m. 97. A szabadságharc idején még Károlyi Sándor sem fogalmazott meg semmiféle reformszellemű elképzelést. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor társadalmi-politikai nézetei a szabadságharc idején. In: „Rákóczi urunk... hadaival itten vagyunk". Szerk. Takács Péter. Debrecen-Nyíregyháza 2000. 17-23.
