Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823
850 GEBEI SÁNDOR mint Károlyi a konföderáció alapokmányának értelmezése alapján kerültek egymással szöges ellentétbe. Hogyan is fogalmazott ezzel kapcsolatban az alapokmány? Az alapokmány (.Instrumentum Confoederationis Inclytorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum pro Libertate Confoederatorum) kinyilatkoztatta, hogy a konföderáció addig áll fenn, amíg „Isten által régi szabadságinak helyre hozásával s-meg nyerésével kívánt czéllyát el nem éri, nem csak az Hadi dolgokban, hanem a' Törvény és Egyházi, Politiai, es Oeconomiai állapotokban is... "n0 (kiemelés tőlem -G.S.). Tehát a „régi szabadságok" visszaszerzéséig, e célok elérésig folyik a harc a kulcsfontosságú dokumentum szerint. Kérdés ezután: vajon a deklarált régi, ősi szabadságok tartalma milyen mélységig tágítható? A szabad (magyar) királyválasztásjogának „eltüntetése" egyértelműen a rendek több évszázados jogainak csorbítását jelentette, de a szabad (erdélyi) fejedelemválasztással is ez a helyzet? Úgy véljük, hogy nem, mert az electio principis jogát lebegtette a Diploma Leopoldinum is. Amikor 1704-ben az erdélyi „rendek" távollétében Rákóczit megválasztották fejedelmüknek (tisztségébe csak 1707-ben iktatták be) és azt ő el is fogadta, Rákóczi jogi csapdába navigálta magát. Azt várta el az általa illegitimnek tekintett magyar királytól, hogy a fejedelemmé választását legitimálja.11 1 Ebből a feloldhatatlan jogi ördögi körből táplálkozott az engedélyével zajló béketárgyalásokhoz való viszonya is. A törvényességre oly kényes Rákóczi Lengyelországba távozásakor — talán azért, mert hazatérését aratásra ígérte —, sorsdöntő kérdéseket nem rendezett. Például a következőket: a vezérlői hatalom Károlyira való átruházása, a meghatalmazottat csak a tárgyalásokra vagy a végső, mindent lezáró megegyezésre is feljogosította-e? Jogosult volt-e Károlyi a harc befejezésére parancsot adni? Eldönthette-e azt Károlyi, hogy a tárgyalásokon a császár nevével megadott ígéretekkel megvalósultak-e a konföderáció céljai? A konföderációs eskü a Vezérhez (Dux) avagy magához a konföderáció alapeszméjéhez köti a konföderátust? Mivel Károlyi Józan ítélőképességét dinasztikus családi tradíciók" nem terhelték,11 2 meghajolt a Szatmáron összegyűlt konföderátusok akarata előtt, akiknek óhaját talán Sennyey István szavaival érzékeltethetjük leginkább. Az 1711 februárjában az ellenállás fellegvárának szánt munkácsi vár parancsnoka meggyőzően érvelt a békesség mellett, még I. József, a detronizált király halála előtt: „Meg nem bánttyuk eő Felségét, sem a Confoederatióhoz való hitünket, mert mind a Fejedelem sokszori Resolutiói, s mind hites kötelesség e, és nékünk is az öszve szövetkezésre le tett hitünk a Szabadság keresésének ki mun-110 II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-ikán a szécsényi gyűlésen kiállított Szövetséglevele. Hasonmás kiadás. Bevezetéssel ellátta Borovszky Samu. Bp. 1911. 111 Szekfű Gy.: A száműzött Rákóczi i.m. 66.; Az erdélyi problémáról 1. Köpeczi Béla: Az erdélyi fejedelemség jogainak biztosítása. In: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Szerk., vál., a magyarázatokat és jegyzeteket írta Köpeczi Béla Bp. 1970. 371-389.; Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc és az Erdélyi Fejedelemség. In: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit - Sipos Gábor. Kolozsvár 2010. 113-121. 112 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. (Magyar História. Életrajzok) Bp. 1988. 123.
