Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823
II. RÁKÓCZI FERENC ÉS I. PÉTER OROSZ CÁR 843 az orosz törekvésekről. Oroszország Franciaország segítségével külön békét akar a Portával, de Svédország nélkül. Az orosz-török megbékéléshez biztosan elegendő lenne a francia király szándékának deklarálása, hiszen a törökök már belátták, hogy értelmetlen volt hadat üzenni Oroszországnak, örülnének, ha presztízsveszteség nélkül be tudnák fejezni a háborút. Oroszország messzemenő engedményeket hajlandó tenni a Porta javára, viszont a kétoldalú megállapodáshoz Svédországnak semmi köze nem lehet. Minden egyéb külpolitikai akció, így Rákóczi megsegítése is, csak a béke után lehetséges — erősítette meg a cár a Saflrovtól és Dolgorukijtól már hallottakat —, akkor 12000 fegyveres érkezhet a fejedelem támogatására.7 9 Az 1711. május 16-i cári magánaudenciáról Baluze május 19-én számolt be. A jaworowi várkertben zajlott megbeszélés során a cár megemlítette, hogy értelmetlen XII. Károly svéd király barátságához oly mereven ragaszkodni, mert az Franciaországnak sohasem hozott hasznot. Mennyivel gyümölcsözőbb lenne egy francia-orosz szövetségi kapcsolat, amely komoly előnyökkel járna mindkét fél számára, úgy a Porta, mint Svédország vonatkozásában is.8 0 Emellett egy diplomáciai incidenssel felérő esemény még inkább fokozta az oroszok franciák iránti bizalmatlanságát. Safirov alkancellár ugyanis a cár jelenlétében direkt felszólította Baluze-t, adja elő azokat a francia királyi ajánlatokat, amelyekről „Vetési báró" már előzetesen beszélt a cári udvarban. Baluze megrökönyödve a felszólítástól, szabadkozva csak annyit tudott válaszolni, hogy a megbízása az orosz-svéd konfliktusban való mediátori szerep felajánlására korlátozódik, az orosz-török háború megoldására tett orosz javaslatok a követi kompetenciáján túlmutatnak. Instrukciója kiadásának idején még szó nem volt orosztörök háborúról.8 1 Nyilvánvaló, hogy ugyanilyen ok miatt Bercsényi kérése sem talált meghallgatásra Baluze-nál Jaworowban. Rákóczi helyettese ugyanis azt kérte a franciától, hogy országa legyen engedékenyebb az orosz elvárásokkal szemben, mutasson hajlandóságot arra, hogy Oroszországot belefoglaltatja az európai általános békébe, és ezzel Magyarországon is segít, a magyar konföderáció ugyanis akkor számolhat a cár fegyveres erejével.8 2 Rákóczi Vallomásai szerint Baluze-nak a cárral való találkozásai és tárgyalásai egy csapásra romba döntötték a francia-orosz kapcsolatokra épített európai politikai konstellációt, benne a magyar reményeket is. Des Alleurs márki, Franciaország konstantinápolyi követe, a svéd király „odaadó híve" Baluze-t arra utasította, hogy csak az orosz-svéd konfliktus lecsendesítésére ajánlja fel Franciaország segítségét, mindössze a mediációra szűkítse tevékenységét. „Mihelyt ezt Baluze végrehajtotta, alaposan megcsalta a muszka udvarnak az én bizonygatásaimon alapuló előzetes várakozását."83 - állapítja meg keserűen és csalódottan Rákóczi. A biztosra vett francia együttműködés elmaradása, de Potocki és lengyeljeinek Magyarországról való kiszökése Rákóczi politikai te-79 Szb. RIO t. 34. 63., 65. 80 Szb. RIO t. 34. 68-69. 81 Szb. RIO t. 34. 70. 82 Szb. RIO t. 34. 66. 83 Vallomások (Második könyv), 466.; Köpeczi B.: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája i.m. 41^3.
