Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823
842 GEBEI SÁNDOR okozta. Hat évvel azelőtt Moszkvában a néhai kancellár, Golovin már megérkezése után két órával fogadta, sőt udvariassága jeléül gazdagon megvendégelte Baluze-t, mindenben a kedvét kereste. Jaworowban ugyanakkor senki sem várta és fogadta XIV Lajos küldöttét, sőt, Golovkin főkancellár és Safirov alkancellár néhány nap várakoztatás után ridegen azt közölte vele, hogy amíg a cári audiencia aktuálissá nem válik, addig várakozzon. Végül május 3-án délelőtt 11 órakor a jaworowi várban került sor a kurta és furcsa audienciára. Az üdvözlésen kívül mindössze XIV Lajos levelének átadása-átvétele történt meg a vár belső termében. Sőt, I. Péter cár a protokoll szabályait felrúgva, el sem búcsúzott Baluze-tól, sarkon fordult és népes kíséretével az 1702 óta cári szolgálatban álló, a balti német Karl Eward Rönne altábornagy házába vonult át ebédre. A nyilvánvaló sértést lenyelve Baluze mégis megjelent Rönne-nél, aki az ebéd után házába hívatta. Nyilvánvalóan azért, hogy nem hivatalos formában találkozzon ott Safirowal és Dolgorukijjal, a cár lengyel szakértőjével. A hosszúra nyúlt eszmecsere, amely az orosz hivatalos álláspont kialakítása céljából Golovkin főkancellár számára igen fontos volt, egyik fél várakozását sem igazolta vissza. „Úgy tűnt nekem — írja Baluze —, hogy ők olyan a javaslatokat várnak el tőlem, amelyekről Vetési báró beszélt nekik."76 Az a meggyőződésük — állítja —, hogy Franciaországnak érdeke fűződik egy orosz-török háborúhoz, a háborút Franciaország sugallta a svéd király pártfogolásával. A francia királytól olyan gesztusokat és diplomáciai lépéseket várnának el a cári politikusok, amelyekkel Franciaország nyilvánvalóvá tenné Oroszország melletti elkötelezettségét. Ilyen lenne például az, hogy Franciaország hivatalosan nyilvánítsa ki szándékát az Oroszország és a szövetségesek (Anglia, Hollandia) közötti általános béke mellett, és vállalja fel nyíltan közvetítését Oroszország-Svédország, illetve Oroszország-Törökország ellenségeskedésének lecsendesítéséhez. Az orosz minisztereket nem elégítette ki a szűkkeblű francia ajánlat és mediáció egy orosz-svéd béke létrejöttéhez. Ók türelmetlenül azt sürgették, hogy a francia király avatkozzon be az orosz-török háborúba, nevezetesen az Oroszország-Franciaország szövetségkötés deklarálásával. Ez a lépés a Portát biztosan meghátrálásra kényszerítené, a svéd királynak sem maradna más esélye, mint a megegyezés módjának a keresése.7 7 Baluze instrukciójának megfelelően szóba hozta Rákóczi ügyét is az orosz vitapartnereknél. Franciaország jónéven venné — jelentette ki a francia küldött Safirovnak és Dolgorukijnak —, ha a cár a fejedelmet és a magyar konföderáltakat tényleges segítségben részesítené. Ha béke lesz a törökökkel — hangzott a válasz —, akkor Oroszország kézzel fogható jelét adja barátságának, segítőkészségének.7 8 1711. május 12-én Baluze újabb jelentést postázott Jaworowból a francia külügyminisztériumba. A beszámoló a Sieniawskiné közreműködésével létrejött négyszemközti találkozóval foglalkozik. I. Péter, aki csak a házigazda ösztönzésére volt hajlandó találkozni XIV Lajos képviselőjével, egyenesen beszélt 76 Szb. RIO t. 34. 51-52. 77 Szb. RIO t. 34. 54-56.,59. 78 Szb. RIO t. 34. 60.
