Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823

824 GEBEI SÁNDOR témával foglalkozó tanulmányaira.5

Hogy mégis elővesszük a már exponált kérdést, annak az az oka, hogy valamennyi szerző — beleértve a szovjet-orosz és lengyel szerzőket is — adós maradt a lengyelországi és az oroszországi háttér Magyarországra gyakorolt hatásainak pontos bemutatásával, így magyarázataik és következtetéseik kiegészítésre, illetve finomításokra szorulnak. A lengyelországi változások hatása a magyarországi ügyekre Az 1709. esztendő második felének lengyelországi történései kétséget kizáróan reménnyel tölthették el a szabadságharc folytatásán fáradozó kuruc vezetőket. Függetlenül attól, hogy a lengyel politika mindig is ravasz volt és az is marad — jegyzi meg Bercsényi —, hiszen a lengyelek valójában „az orosz politica mellett Fölségedet csak ad casum necessitatis tartották készszen",6 vagyis a szükség esetére, biztosítékul, minden eshetőségre számítva, az orosz cár nélkül létezni nem tudnának. Ha a cár úgy akarja, „Augustus [Wettin II. Ágost] is jónkra lesz, s ha penig Augustus akarja: az czár is jó lesz"7 - értékelte a poltavai győzelem (1709. június 27/július 8.8

) utáni lengyel viszonyokat az éppen Tornallyán tartózkodó főúr. A poltavai győzelem adta lehetőségeket ugyanis mind II. Ágost, mind I. Péter haladéktalanul érvényesíteni kívánta a Rzeczpospolitában is. II. Ágost már augusztus 8/19-én érvénytelenítette a XII. Károly által rákényszerített 1706. évi alt-randstädti békeszerződést, mondván, hogy XI. Kelemen pápa soha nem ismerte el az evangélikusok (azaz a svédek, a nagy-lengyelországbeliek) törvénysértő lépését, Stanislaw Leszczyiíski vajda királlyá választását és koronázását. Kérvényezte és megkapta XI. Kelemen pápától XII. Károly királynak „Ad pacem universalem" (A szatmári béke nemzetközi előzményeiről). Századok 114. (1980) 165-200.; Bánkúti Imre: A szatmári béke. (Sorsdöntő történelmi napok 6.) Bp. 1981.; Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez. (Budapesti Történeti Múzeum. Műhely 2.) Bp. 1991.; Köpeczi Béla: Bercsényi Miklós és az orosz orientáció. In: Bercsényi Miklós és kora. Történettudományi konferencia Hódmezővásárhelyen, 1993. október 8-9-én a Rákóczi-szabadságharc megindulásának 290. évfordulója alkalmából. Szerk. Földesi Ferenc - Czeglédi Sándor. Hódmezővásárhely 1993.; Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. Bp. 2002. passim. 5 A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés. 1976. január 29-30. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja-Nyíregyháza 1976.; Európa és a Rákóczi-szabadságharc. A Sárospatakon 1976. május 24-28-án rendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Szerk. Benda Kálmán. Bp. 1980.; „...kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom..." Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés". Szerk. Takács Péter. Nyíregyháza 2003.; Európa és Magyarország II. Iákóczi Ferenc korában / Europe and Hungary in the Age Ferenc II Rákóczi. Nemzetközi konferencia Budapesten 2003. szeptember 24-26. Studia Caroliensia (2004: 3-4. sz.); Studia ad tricentenarium belli Principis Francisci Rákóczi pro Patria et Libertate. Hadtörténelmi Közlemények 116. (2003: 3-4. sz.); Rákóczi állama Európában. Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója 'imiékére. Szécsény szeptember 15-17. Szerk. Bagyinszki Istvánné - Balogh Zoltán. Salgótarján 2006.; Az ónodi országgyűlés háromszázadik évfordulója. Hadtörténelmi Közlemények 120. (2007: 4. sz.), II. Rákóczi Ferenc, az államférfi. Tanulmányok a sárospataki országgyűlés 300. évfordulóján. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak 2008. 6 AR IM. 226. 7 AR I AT. 350. 8 A kettős dátumok a julián és a gregorián naptár, az egyedüliek a gregorián szerinti napokat jelölik