Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 785 Pálffy kezére játszotta át, „derékba törte a kuruc ellenállást". Hangsúlyozta azonban, hogy a „kurucság már nem jelentette a magyar és az erdélyi nemesség többségének politikai meggyőződését", és Károlyi meg volt győződve a helyzet kilátástalanságáról, ezért elítélni nem lehet.8 7 A szatmári béke jelentőségéről Thaly 1865-ben leírt sorait melegítette fel: „A szatmári szerződés a nemzet alapjogait, ősi alkotmányát biztosította [...] Károlyi legegyénibb műve volt." A generális részletesebben vizsgált anyagi érdekeltségéről tanulmányára Cserei Mihály kijelentését idézve tett pontot.8 8 A béke „befejezetlenségét" viszont a 18. századi Rákóczi-hagyományt ismertető úttörő tanulmányával hangsúlyozta.8 9 A szatmári béke története és okirattára a magyar társadalomtudósok nemzetközi színvonalú munkásságába illeszkedett, akiknek teljesítményei új megvilágításba helyezték a 17-18. századot. Hajnal István (1892-1956) többek között az 1606. évi bécsi béke európai és az 1648. évi vesztfáliai béke erdélyi vonatkozásait mutatta ki. Markó Árpád (1885-1866) a hadtörténet modern módszerét kialakító tanulmányaival bizonyította, hogy a szabadságharc a spanyol örökösödési háborúba kapcsolódik, és a császári haderő mindvégig sokszoros fölényben volt Magyarországon.9 0 Zolnai Béla (1890-1969) könyve nemcsak Rákóczi európai műveltségét hangsúlyozta, hanem felfigyelt a korabeli politikában az „árulás" fogalmának általános használatára. Eckhardt Ferenc (1885-1957) kidolgozta a Habsburg gazdaságpolitika nem éppen kedvező hatását a 18. századi Magyarországra.91 Bibó István (1911-1979) pedig megkezdte elméleti munkáját a 17-18. század békekultúrájáról.9 2 Az új látásmód, az új eredmények alapján a béke története is alapos felülvizsgálatra szorult. Lényegesen újat azonban Károlyi 1710 végére időzített átállását, sem az árulását Cserei nyomán értelmező és a békét Thaly szavaival jellemző Asztalos Miklós (1899-1986) nem mondott,9 3 sőt Balla Antal (1886-1953) Rákóczi halálának kétszázadik évfordulójára kiadott reprezentatív Emlékkönyvet záró terjedelmes életrajzi fejezete sem vitte tovább a béke történeti megismerését.94 Részletező eseményleírásában Rákóczi az utolsó csepp véréig harcolni akart. Károlyiról az unalomig idézett Csereivel és „a kuruc történetírással" vitázva többször is leszögezte, hogy az elfogulatlan történetírás szerint árulónak nem nevezhető, „amit tett, kiegyezés volt, nem árulás". A „szatmári kiegyezés", a „megegyezéses béke", a „labanc politika fényes győzelme", a „magyar rendek sikere" között bizonytalankodva megállapította, hogy Rákóczi „vereségnek érezte, 87 Uo. 210-211. 88 Uo. 210-212. 83 Lukinich Imre: Ál-Rákóciak és a Rákóczi-kérdés a XVIII. században. In: Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. I. k. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1935. 389—100. '"' Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. Bp. 1934.; Uő: II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel. Századok 71. (1936: Pótfüzet) 579-597.; Uő: II. Rákóczi Ferenc csatái. Sajtó alá rendezte Mészáros Kálmán. Bp. 2004. 91 Zolnai Béla: Rákóczi. Bp. 1939. 103-104.; Eckhardt Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 02 Bibó /.: A szankciók kérdése i. m., vö. R. Várkonyi Agnes: Bibó István a békekötés történeti kultúrájáról. In: Bibó 100. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Megjelenés előtt.) 93 Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc és kora. Bp. 1934. 354-413. 94 Balla Antal: II. Rákóczi Ferenc élete. In: Rákóczi Emlékkönyv i. m. 169-200.; Lukinich Imre: II. Rákóczi Ferenc levelei Károlyi Sándorhoz (1708-1711). In: II. Rákóczi Ferenc felségárulási pere. II. köt. (AR XII/II.) Bp. 1935. 313-584.
