Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 779 totta Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Pauler Gyula, Fraknói Vilmos és mindazok, akiknek szemléletében különböző árnyalatban a pozitivizmus „elfogulatlan" múltvizsgálata érvényesült. Lánczy Gyula (1850-1911) kiváló tanulmányban állapította meg, hogy Széchenyi Pál kalocsai érsek, a szabadságharc idején zajló béketárgyalások kezdeményezője, a szatmári békét készítette elő.6 4 Erre Thaly a „nemzeti irány" védelmében azonnal vitát kezdett, és mind Angyal Dávidot, mind Lánczyt is párbajra hívta ki. Már a Függetlenségi Párt tagjaként hevesen bírálta a kiegyezést követő évtizedeket és szinte kisajátította a Rákóczi-szabadságharc történetét. A békekötést az orosz segítségben bízó Bercsényi szavaival utasította el. Az Ocskayt a közönség szétkapkodta, Jókai Mór regényesítette az árulást, Cinka Panna szerelmével fűszerezve Herczeg Ferenc színpadra vitte, és 1905-ben, az új Rákóczi-kultusz6 5 forró légkörében az Ocskay László életrajzának két kötete díszkiadásban, bevezetésében az árulók változatlan seregszemléjével látott napvilágot. Thaly a hangsúlyt a háború lezárásának egészéről Károlyira helyezte át, Rákóczit pedig kirekesztette a békéből. Ebből a zsákutcából Acsády Ignác és Márki Sándor írásai kerestek kiutat. Ok jelentős új forrásanyaggal élhettek. Asztalukon feküdt a Confessio peccatoris, az angol kormány háromkötetnyi iratanyaga és a tárgyalások idején az angol mediátornak a fejedelemmel való közvetlen kapcsolatát bizonyító dokumentum. Megjelent Rákóczi és Bercsényi levelezése a békefolyamat hónapjaiból, Károlyi Sándor elvi véleménye a béketárgyalásokról és Ebergényi altábornagy titkárának, Bilovínyi Istvánnak a naplója az 1710-1711 évekből.6 6 Acsády Ignác (1845-1906) a millenniumi Magyar Nemzet történetében megjelent terjedelmes összefoglalásához egyéni kutatásokat is végzett a Károlyi család levéltárában, és tájékozódott a bécsi politikai csoportok álláspontjáról. Szalayt követve, bekapcsolta a tárgyalásokba I. Péter cár politikáját és erősen bírálta Rákóczit az orosz segítség reménye miatt. Felismerte, hogy a Habsburg kormányzati álláspont az angol politika befolyására módosult, s a fegyveres megoldásban bízó udvari párt ellenében a tárgyalásokat szorgalmazta. A pálmát azonban Károlyinak nyújtotta, aki itt maradt egyedül az éhező, leromlott csapatok, a menekülő lakosság, a pestissel és nyomorral sújtott Magyarország gondjaival, miközben Rákóczi szembefordulva a béke ügyével, a szenátorokkal és generálisokkal együtt kiment Lengyelországba. A József király halála. A szatmári béke fejezet címével eleve azt a benyomást keltette, mintha az uralkodó távozása nyitott volna utat a megegyezésre, és hangsúlyozta, hogy a békét Pálffy az uralkodó elhunytát tudatosan eltitkolva kötötte meg. Értékelésében átvette Thaly 1865-ben megfogalmazott véleményét. „A szatmári békeszerző-64 Lánczy Gyula: Széchenyi Pál kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642-1710). Századok 16. (1882: 4. sz.) 273-299. 65 Vö. ezzel kapcsolatban Kis Domokos Dániel írását e számban. 66 Bilovinyi István naplótöredéke 1710-1711 In: Történelmi naplók. Közli Thaly Kálmán. (Monuments Hungáriáé Historica I.: Scriptores XXVII.) Bp. 1875. 397-432.; Angol diplomáciai iratok II. Rákóczi Ferenc korára angol levéltárakból. III. Közli Simonyi Ernő. (AR II/III.) Bp. 1877.; A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára, V II. Rákóczi Ferenc fejedelem korabeli oklevelek és levelezésekl703-1707. Sajtó alá rendezte Géresi Kálmán. Bp. 1897.; Regeszták külföldi levéltárakból. Közli Marczali Henrik. Történelmi Tár (1882) 167-168.
