Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
766 R. VÁRKONYI ÁGNES zó szépirodalom, dráma, vers, ének és a korai oral history. Sőt, a korabelinek állított, valójában hamisított kurucénekekkel érvelő eljárás sem hagyható figyelmen kívül. Követelménye minden historiográfiai értékbecslésnek, hogy számoljon a szerzők forrásismeretével, autonóm alkotói eljárásaival, és ne feledkezzék meg a korszak kihívásairól sem. Tudnia kell, hogy a történetíró mennyiben ismeri az adott kor békekultúráját és a békekötők elméleti meggondolásait. Meggondolva, hogy a szatmári béke historiográfiája évszázadokat fog át, problematikája pedig rendkívül sokrétű, tanulmányom terjedelmi korlátai miatt is meg kell vonnom vizsgálatom körét. Mellőznöm kell a külföldi szerzőket, az összefoglaló Magyarország történetekben a rövid értékeléseket, az ismeretterjesztő munkákat, az elmélyültebb ismeret nélkül, kiragadott idézetekkel minősítő írásokat. Nem foglalkozhatok az elektromos hálón terjedő névtelen művekkel, sem a tankönyvek rövidebb-hosszabb, többnyire leegyszerűsítő sematikus leírásaival, bár ezek egyre inkább befolyásolják pro és kontra a közvéleményt. Érintőlegesen említhetem csupán a történetíró és a vizsgált kor békekultúráját, a jó békéről alkotott elméleteket és teljes mértékben mellőznöm kell az utóbbi évtizedekben a békekötésekkel foglalkozó rendkívül gazdag nemzetközi irodalmat. írásom nem lehet több mint módszerek, értelmezések vázlatos áttekintése és így bárki ellentmondhat nekem. Fogalmak, források, értelmezések Minek nevezzék, ami 1711. április 29-május l-jén történt? Ezzel kapcsolatban már Pálffy János tábornagy is bizonytalankodott. Miután Szatmárott nemesek és haditisztek aláírták a békeszöveget,1 3 másnap a nagymajtényi síkon a Magyar Konföderáció mintegy tizennégyezer főnyi, hadiszemle címén összehívott serege báró Károlyi Sándor generális vezetésével hűséget esküdött I. József — akkor már két hete — halott magyar királynak, majd a dragonyosok összeszedték a földbeszúrt száznegyvenkilenc zászlót, eloszlott a díszlövések ágyúfüstje, elhangzott a Te Deum. Pálffy május 2-án Savoyai Eugen hercegnek, az Udvari Haditanács elnökének küldött jelentésében a megállapodás szövegét „békepontoknak" nevezte, de Károlyi beszédéről azt írta, hogy „köszönetet mondott a felségnek az amnesztiáért".14 Azóta is az átélők és a történetírók a legváltozatosabb fogalmakkal illették: „béke", „árulás", „amnesztia", „bukás", „vereség", „kiegyezés", „nem békesség, hanem fegyver által való legyőzetés", „elsietett béke", „partikuláris béke", „amnesztiális grácia", „megegyezés", „szatmári kiegyezés," „végig nem gondolt béke," „szatmári megállapodás." Bár a szatmári béke „kompromisszum" értelmezése 1964 óta az elmúlt évtizedekben általában elfogadást nyert,1 5 letisztult fogalmi készlettel nem rendelkezünk. A bécsi udvari kormányzat végül a pacificatio, azaz „béke" fogalmát legitimálta. Több okból. Elemi érdeke volt, hogy Magyarországon csendesség le-13 Az aláírókra részletesen 1. Mészáros Kálmán e számbeli dolgozatát. 14 Idézi: Szalay László: II. Rákóczi Ferenc bujdosása. Pest 1864. 63. 15 _ A szatmári béke „a Habsburg ház és az uralkodó osztály kompromisszuma volt". R. Várkonyi Ágnes: A Rákóczi-szabadságharc. In: Magyarország története. I—II. Főszerk. Molnár Erik. Szerk. Pamlényi Ervin - Székely György. Bp. 1964. I. 315. „Kompromisszum" a Habsburg dinasztia
