Századok – 2012
TÖRTÉNETI IRODALOM - K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon 1919-1944) (Ism.: Sipos Péter) III/755
755 TÖRTÉNETI IRODALOM tatások eddig nem terjedtek ki. A csombordi iskola az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlati képzésre is nagy hangsúlyt fektetett. Az iskola a gazdálkodás majd minden ágával kapcsolatos ismeretek átadására törekedett (gyümölcsfák, háziállatok gondozása, mezőgazdasági gépek, felszerelések készítése, javítása), a szőlőműveléssel kapcsolatos oktatás kiemelt szerepet kapott, amelyben nagy segítségükre volt 35 holdas szőlőjük. Ennek az intézménynek a történetéről, működéséről kaphat részletes képet az olvasó. A most ismertetett kötet a Kárpát-medence szőlő-borkultúrájának kutatásában jelentős helyet foglal el. Az országnak egy olyan területe került vizsgálat alá, amelyre eddig kevéssé terjedt ki a kutatók figyelme. A kutatás jelentőségét növeli, hogy a Kárpát-medence határait vették figyelembe, így a mai határokon túli területekkel kapcsolatban is több tanulmányt olvashatunk, továbbá nemzetközi témák is feldolgozásra kerültek. Ezek azonban szervesen illeszkednek a kötet tartalmához, többségük ugyanis valamilyen módon kapcsolódik a kutatás középpontjába helyezett országrészhez. A kötet jelentőségét növeli, hogy az abban megjelent tanulmányok elsősorban történészek tollából születtek, akik a szőlő-borkultúra kutatása során olyan forrásokat használtak fel, olyan kérdéseket vetettek fel, amelyeket a történeti-néprajzi kutatások eddig kevésbé érintettek. A kötet tehát szép példája annak, hogy a szőlő-borkultúra beható, minden részletre kiterjedő vizsgálata csak több tudományág összefogása alapján lehetséges. Az Orosz István és Papp Klára által szerkesztett tanulmánygyűjtemény eredményesen járul hozzá ennek a jelentős művelési ágnak a sajátosságaiból adódó megismeréshez. Ugyanakkor felhívja a kötet az olvasó figyelmet a még számtalan fehér foltra, a kutatandó és megoldandó kérdésekre. A területi-táji különbségekből, a történeti és jogszokásokból, a birtoklás eltérő rendjéből adódó, a magyar társadalom hierarchiájából, a nemzeti-etnikai-vallási kisebbségek eltérő művelési és szokásrendjéből adódó számtalan kérdésre és még számtalan meg nem válaszolt kérdésre. A bortermelés a Kárpát-medence történetében kitüntetett helyen állt. Ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy a szőlőhegyek és szőlőskertek múltját, noha országos összefoglalások is születtek, alaposan ismernénk. Pedig nemcsak a termelés technikája és technológiája, de társadalomformáló hatása is megérné a beható vizsgálatot. Mindaddig, amíg az egyes bortermelő tájak történetét eredeti forrásanyag alapján nem fogjuk tüzetesen feltárni, országos áttekintéseink, európai összehasonlításaink a bortermelés múltjáról nem lesznek megalapozottak. Ez a kötet néhány hazai borvidék esetében, mind a termelés, mind az értékesítés és a fogyasztás tekintetében, megtette azokat a lépéseket, amelyek révén majdan megalapozott összefoglalás születhet a magyar borkultúra történetéről, a borvidékekről. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a néprajz tudománya mellett a történettudomány is a szőlő-bortermelés témája felé kezd fordulni, amit a História és a Rubicon két tematikus száma is jelez már. Csorna Zsigmond Muskovics Andrea Anna K. Farkas Claudia JOGOK NÉLKÜL A zsidó lét Magyarországon 1919-1944) Napvilág Kiadó. Budapest. 2011. 361 o. A magyarországi zsidóság újabb kori történelmével foglalkozó szakirodalom központi témája érthető módon a vidéki zsidóság deportálása és közel félmillió ember pusztulása a náci koncentrációs és megsemmisítő táborokban. A holokauszt fő hulláma 1944. március 19. után, a német megszállás első hónapjaiban sodorta magával az áldozatokat, ami azt a megtévesztő képzetet keltheti, hogy a magyarországi zsidóság eleddig lényegében háborítatlanul élhetett, a katasztrófa váratlanul és hirtelen, villámcsapásszerűen sújtott le az izraelita magyar állampolgárok közösségére. K. Farkas Claudia könyve azonban egyértelműen bizonyítja, hogy az 1944-es tragédiában több évtizedes baljós fejlemények összegződtek és jutottak el kulminációs pontjukig. A szerző figyelmének középpontjában a zsidóság és a magyar társadalom többi részének viszonya áll, amely a
