Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében (Ism.: Kincses Katalin Mária) III/743

743 TÖRTÉNETI IRODALOM A korábbi sajtótörténeti irodalomhoz képest érzékelhető hangsúlyeltolódásai mellett majdnem csak utalásokból sejthetjük, hogy részkérdésekben — vagy pontosabban: részletkérdésként megjelenített formában — átértékelései születtek. Erre jó példa Rákosi Jenő szerepének újraértékelése legalább egy területen: antiszemitizmusának vádját, annak tarthatatlanságát illetően. Sipos Balázs korábbi dolgozataival együtt már formálódnak egy teljes és objektív — vagyis az Ady-hagyománytól függetlenedő — Rákosi Jenő-portré körvonalai. Remélhető megvalósulása a dualizmus korának és a húszas éveknek legfontosabb társadalom- és mentalitástörténeti kérdéseit érinthetnék. E kötet után lényegi újat feltehetőleg már nem lehet kideríteni a Horthy-korszak közéleti nyilvánosságáról és cenzúraviszonyairól. Tőle eltérő értelmezésnek azonban lehet helye, amit talán egy példa is megvilágíthat. A második világháború éveinek sajtóirányítását, a szerkesztői értekezletek rendszerét, a parancskönyvek használatát (amire ugyan nincs utalás: ez az első világháború alatti hadicenzúra szervezetének felújítása volt), az egymásnak ellentmondó utasításokat és az egésznek szinte átláthatatlan szövedékét nem lehetne értelmezni és megítélni csupán az elhangzott vagy leírt mondatok, utasítások alapján, mintha azok a hatalmi szándékok megbízható forrásai vagy önleleplezései lennének. Olyan körülmények között, amikor mindenki tudatában volt annak, hogy nyilvános eseményeken, sőt akár szűkkörű bizalmas tanácskozásokon is, a németek és nyilasok informátorai is jelen voltak, az elhangzott és rögzített kijelentések mellett fontosak, gyakran helyettük mérvadóak a szóbeli, a titkos és legtöbbször írásbeli nyom nélküli utasítások voltak. Sípos Balázs monográfiája a sajtó és hatalom viszonyát, a hatalmi korlátozások rendszerét, módszereit és sikerét-kudarcait vizsgálja. E körülmények ismerete nélkül nem érthető meg a Horthy-korszak sajtójának és a média működtetőinek története, de ez önmagában még nem a sajtó története. Egyetlen elejtett megjegyzésében egy fontos és eddig a feltételezéseken túl nem kutatott jelenség felé nyitott résnyi ablakot, egyúttal pedig megvilágította a korábbi szakirodalomhoz képest új attitűdjét. A politikai sajtó „...a szabadság hiánya ellenére is sokszínű volt" (149.p.) - írta, de ki nem fejtve tételét (amivel pedig monográfiája számos részletének ellentmond). Erre a kétségtelenül fennálló jelenségre kell válaszolnia e kor magyar politikai sajtótörténetének, a hatalom szempontjai és törekvései után meg kell vizsgálni a sajtó — a tulajdonosok, a szerkesztők és újságírók — törekvéseit, mozgásterüket és a hatalom kijátszásának módszereit. És kiemelten fontosként feltárni, hogy mi volt a sajtóélet gazdasági háttere, miután ez nem csak a sajtó létezését és milyenségét szabta meg, de befolyásolta a politikai hatalom mozgásterét is. És természetesen meg kell majd vizsgálni a nem közvetlenül politikai sajtót, amely magazinként vagy folyóiratként is tudott közéleti és orientáló szerepet betölteni. Egy címlap nem csak szerves része a könyvnek, de ha illusztrációt tartalmaz, akkor benyomást és hangulatot kelt, sőt jelképként képes utalni a tartalomra. Sipos Balázs kötetének címlapján a jól ismert fotó szerepel: Horthy fehér lovon, katonatisztjei karéjában a Gellért Szálló előtt. Nem csak számos alkalommal használt kép ez, de kizárólag propagandisztikus felhasználására tudok csak visszaemlékezni az elmúlt több mint fél évszázadból. Vagyis egy magára adó szakmonográfia élén nem hat jól. A szerző miatt, de a címlap ellenére vettem meg a könyvet. Buzinkay Géza A NEGYEDIK NEMZEDÉK ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZIK Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében Szerk.: Ujváry Gábor. A szerkesztő munkatársa: Nagy József Zsigmond. Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének Kiadványai 2. Sorozatszerkesztő: Csurgai Horváth József és Ujváiy Gábor Ráció Kiadó, Budapest, 2011. 303 o. DVD-melléklettel: Hanák Gábor: Képek és emlékezések - Szekfű Gyuláról tanítványai és pályatársai Filmösszeállítás az Országos Széchényi Könyvtárban címmel Kiállítását és tartalmát tekintve egyaránt méltó, rendkívül igényes kiadvánnyal emlékezett meg a történész-levéltáros szakma Szekfű Gyula születésének 125. évfordulójáról. A kötet a 2008. november 25-én, az évforduló alkalmából a székesfehérvári Városházán, a Kodolányi János Főis-