Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kalocsai Péter: Városi tömegközlekedés a Nyugat-Dunántúlon, 1867-1914 (Ism.: Katona Csaba) III/739

739 TÖRTÉNETI IRODALOM A röpiratra szlovák részről Michal Mudron válaszolt „A Felvidék. Felelet Grünwald Béla hasonnevű tanulmányára" című pamfletjében még ugyanabban az évben. A szerző a korabeli szlovák politikai élet egyik kulcsfigurája volt, aki részt vett az 1861-es Memorandum kidolgozásában, majd a Matica slovenská létrehozásában. Később a Szlovák Nemzeti Párt egyik vezetője, majd 1877-től annak elnöke lett. Mudron egy alternatív nemzetfogalomból indult ki. Bár reálpolitikai okokból ő is kénytelen volt elfogadni az „egy politika nemzet" elvét, de ezt szerinte az „egyenjogú magyar testvérnemzetek összessége képezi". Ez a felfogás, a föderatív megoldást célul tűző nemzetiségi és hivatalos magyar nemzetfogalmak közötti átmenetet jelentette. 1868-ban is éppen ez kompromisszumos megoldás volt a nem magyar képviselők által beterjesztett alternatív nemzetiségi törvényjavaslat alapja, de ezt az országgyűlés nem fogadta el. Mudron ennek jegyében értelmezte a 900 éves szlovák-magyar kapcsolatokat is, így a korábbi, hungarus szempontok alapján a közös pontokat emelte ki e két nép múltjában és jelenéből. Eközben folyamatosan az ellenfele által annyit támadott nemzetiségi törvényre hivatkozott, ezzel a jogi alappal pedig nagyban tudta mérsékelni a szlovákokkal szemben gyakran használt olyan vádak súlyát, mint például a pánszlávizmus vagy a hazaárulás. A könyvet egy szlovák és egy magyar történész, Roman Holec és Romsics Ignác a kísérő tanulmányai zárják, melyek a korabeli magyarországi politikai élet és nemzetiségi politika koordinátái között helyezik el a két vitairatot. Bár mindkét írás kiváló, a szlovák történészé mégis sokkal jobban kötődik Grünwald életművéhez, míg a magyaré, nagyobb íve ellenére is sokkal inkább az általánosságok szintjén mozog. „A Felvidék" megjelenését követően hamarosan a hazai politikai irodalom egyik alapművévé vált, éppen a nemzetiségpolitikai elgondolásainak köszönhetően. Bár ezeket szerzőjének nem sikerült megvalósítania, a századfordulóra a magyar politika pedig már több téren túl is lépett rajtuk, de Grünwald mindezek ellenére is a korszak emblematikus figurájává emelkedett az utókor szemében. Mudron írása viszont közel sem kapta meg a súlyának megfelelő jelentőséget a hazai politikai irodalomban, holott ez nemcsak szlovák, hanem a többi magyarországi nemzetiség álláspontját is jól tükrözte. A mostani kötet, éppen e két röpirat egyidejű kiadásával az érem mindkét oldalát bemutatja, ami a korábbi féloldalas megközelítés végét jelenti. Vesztróczy Zsolt Kalocsai Péter VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLON, 1867-1914 Szombathely, Vasi Múzeumbarát Egylet, 2011. 280 o. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a cím dacára a kötet véletlenül sem a „klasszikus" helytörténetírás terméke. A szerző ugyanis — igaz, konkrét példákon keresztül, de — országos témát vizsgál. Az, hogy a kötet actio radiusa mentén tágabb kör rajzolódik meg, mint a cím jelzi, nem csupán a témára, de a földrajzi keretekre is igaz. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Karának docense, Kalocsai Péter — nagyon helyesen — kontextusba ágyazottan közelítette meg a szűken vett tematikát. Azaz a városi tömegközlekedést nem kiragadottan, múzeumi vitrinben elhelyezett látványos érdekességként szemléli és szemlélteti, hanem egy nagyobb horderejű folyamat szerves részeként. A szerző szerencsére nem érte be a témára vonatkozó adatok „összehordásával", hanem a városi tömegközlekedést ezek alapján olyan meghatározó trendek fokmérőjeként, sőt meghatározó fokmérőjeként definiálta és kezelte, mint a modernizáció, urbanizáció, polgárosodás. Sokéves kutatómunkája során kikristályosodott alaptézise, egyúttal pedig végkövetkeztetése is az munkájának, hogy a városi tömegközlekedés iránt csak olyan településeken merült fel igény, illetve csak olyan településekben tudott ezen igény nyomán kialakulni, majd meggyökerezni, amelyek számos szempontnak megfeleltek. Ilyen feltétel volt a város területi kiterjedésének növekedése, a nagyobb