Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák Ágnes: A koronás Wargha. Egy kettős ügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában (Ism.: Urbán Aladár) III/728

729 TÖRTÉNETI IRODALOM rejött Ellenzéki Kör megszervezésében. A monográfia szerint nincsen érdemi nyoma, hogy az Ellenzéki Párt létrejötte körül tevékenykedett volna. 1847 őszén az országgyűlés meg nyitására Pozsonyba utazott, 1848 márciusában elkísérte az országgyűlés Bécsbe utazó küldöttségét, de tevékenységéről nincsenek adatok. Ami az 1847. évi anyagi csődjét illeti, a kortársak szerint annak „egy nővel szerencsétlen viszonya" volt az oka. A nő Gyráné, egy többgyermekes családanya, akivel kapcsolata még Tolnában kezdődött, s akinek Pestre költözése is szerepet játszhatott abban. Hogy Wargha családja nélkül jött a fővárosba. A kormány Pestre érkezése után egy héttel, április 21-én Wargha terjedelmes memorandumotjuttatott el Kossuthhoz. (Szövegét ld. a Függelékben.) A beadvány első fele Kossuth szemszögéből elemzi a politikai helyzetet, annak szereplőit. A második rész a teendőkre ad tanácsot. (Széchenyi minden mozdulatát „őrszemmel kísérje".) A szöveg kétszer nevezi Kossuthot a haza megmentőjének, s befejezésül kijelenti, hogy a miniszterre „washingtoni szerep" vár. A memorandum igazi célja: felajánlkozni, hogy Esterházy Pál külügyminiszter hivatalában "felbecsülhetetlen becsű szolgálatot" tehessen Kossuth és a haza javára. Eredményeként május közepén ki is nevezték a külügyminisztérium fogalmazójának. Kossuth és Wargha közeli kapcsolatát mutatja, hogy a Kossuth Hírlapja július 6-i (5.) számában megjelent Wargha július 3-án kelt, V-betűvel jelzett beszámolója. Kossuth július 7-én azt kérte Pulszky Ferenctől, a külügyminisztérium titkárától, hogy kérje fel Warghát, küldjön heti két-három beszámolót a lap számára. Kossuth levele azt szolgálhatta, hogy Wargha akadálytalanul küldhesse cikkeit a minisztérium futáraival. Ennek egyébként nem volt akadálya, mert az iktatókönyv szerint mint elnöki fogalmazó, ő indította a hivatalos postát hol gőzössel, hol futár útján. Ezt a tudósítói tevékenységet októberben is folytatta. Utolsó V-jelű beszámolóját október 23-i dátummal a Hírlap október 29-én vezércikként publikálta. Időként magánlevelekben is tájékoztatta Kossuthot a bécsi kormányzati politikáról. Az októberi válságos napokban Wargha maga is legalább kétszer vállalt futárszolgálatot. A határon lévő sereget, illet Nyáry Pált, a Honvédelmi Bizottmány tagját október 9-12. között levelekben tájékoztatta a Bécsben kialakult helyzetről. (Szövegét ld. a Függelékben.) Tevékenységének elismeréséül Kossuth október 11-én Warghát kinevezte a külügy titkárának. Bécs eleste után Windischgrätz november 3-án ostromállapotot rendelt el, s 5-én Warghát letartóztatták. A külügyminisztérium tevékenységét betiltották, az épületet és benne Wargha lakását átkutatták, és fontos iratokat vittek el. Pulszky távollétében a hatóságok Warghát tették felelőssé „a bécsi magyar üzelmekért". Megindult ellene a terhelő adatok gyűjtése, s 1849 elején elkezdődtek a hadbírósági kihallgatások. Érdemileg ez a folyamat 1849 novemberétől kezdődött. Azzal vádolták, hogy közvetített a bécsi forradalom vezetői és a magyar politikusok között, hogy pénzküldeményeket továbbított a felkelőkhöz, segítette Bemet, hogy elmeneküljön a városból. A legsúlyosabb vád azonban az volt, mi szerint október 6-án szerepe volt abban, hogy a császári csapatok megtagadták az engedelmességet. A jegyzőkönyvek azt tanúsítják, hogy Wargha minden tagadott és az eljárás során higgadtan viselkedett. Arra hivatkozott, hogy Pulszky beosztottja volt s annak utasítására cselekedett. A kompromittáló iratokat is a volt államtitkár hagyta az ő lakásában, amikor az végleges eltávozása előtt nála tartózkodott. A hosszúra nyúlt eljárás 1850. július végén zárult. Az ítélet felmentette Warghát a sorkatonaság fellázításának és Bem kimenekítésének vádja alól, a többi vádpontban azonban elmarasztalta és két évi nehéz vasban eltöltendő börtönre ítélte. 22 hónapi vizsgálati fogság után a maradék büntetési időt Wargha kegyelmi kérvényére elengedték, és augusztus 5-én szabadult. Kiszabadulva Pestre utazott, időközben felköltözött családjához. Büntetett előélete miatt egzisztenciális nehézségei voltak, s baráti támogatásra szorult. Ennek kapcsán került kapcsolatba a Pesten élő Kossuth család tagjaival: az édesanyával, Meszlényiné Kossuth Zsuzsával, Ruttkayné Kossuth Lujzával és a Kossuth-gyerekek korábbi nevelőjével Jubál Károllyal. Valószínűleg ebből a kapcsolatból eredt megbízatása, a melynek következtében 1851 februárjában Nógrádban járt a forradalmi szervezkedésben részt vett személyeknél. Az erről szóló rendőri jelentés következtében házkutatást tartottak Warghánál. Terhelő bizonyítékot nem találtak ellene, de verseket igen, amelyeknek forradalmi volt a hangvétele. Wargha tagadta a szerzőséget, de mint veszélyes elemet, ki akarták utasítani fővárosból. A kötet szerzője feltételezi, hogy a kiutasítás elhárítása érdekében valamikor 1851 nyarán ajánlotta fel szolgálatait Podolszky rendőri főbiztosnak. Feladata a Kossuth család tevékenységének, a náluk megforduló személyek megfigyelése volt. Amikor Jubál Károly felajánlotta neki, hogy a fővárosi központi szervezet afféle biztonsági főnöke legyen, Wargha ezt elfogadta. Ugyanakkor jelentette a beszervezési ajánlatot, de a központi szervezetről nem szólt. Ezt követően letartóztatták Kossuth Zsuzsát és Jubált. A lelepleződést azonban Wargha el-