Századok – 2012
MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683
722 KOZÁRI MONIKA A Magántisztviselők Országos Szövetsége szemben állt mindkét szervezettel a tagtoborzás miatt, de a szociáldemokratákkal még ezen túlmenően is, ideológiai különbözőségek miatt. A szociáldemokraták ugyanis a magántisztviselőket és a kereskedelmi alkalmazottakat egyaránt a munkásosztályhoz tartozónak tekintették, bérmunkásnak. A másik két szervezet viszont arra törekedett, hogy a középosztályba emelje be ezt a réteget. Ezért igyekeztek magukat elhatárolni a munkásosztálytól, és a saját rétegükre vonatkozó, önálló munkajogi és társadalombiztosítási helyzetet akartak kiharcolni maguknak. A MABI jogelődje a Buda-pesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület volt, amely 1846-ban alakult. Kórháza is működött. Alapszabályait a budai helytartósági osztály 1858-ban hagyta jóvá. Ez az egyesület egy államilag elismert önkéntes betegbiztosítóvá vált, méghozzá többszöri alapszabály módosítás után 1891-ben. Működését és alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter 1892-ben hagyta jóvá. 1895-ben felvette a Ferenc József kereskedelmi kórház, budapesti kereskedelmi betegápoló egylet nevet. Végül 1907-ben, az 1907: XIX. tc. rendelkezései alapján az egyesület neve ismét megváltozott. Elnevezése Ferenc József kereskedelmi kórház, budapesti kereskedelmi betegápoló egylet magánegyesületi betegsegélyező pénztára lett. Megtartotta függetlenségét, nem lett részévé az Országos munkás-betegsegélyező és balesetbiztosító pénztárnak.7 4 A Magántisztviselők Országos Szövetsége és a szociáldemokrata Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége állandó versengésben álltak egymással a Ferenc József Kereskedelmi Kórház tisztségviselő választásain is. Az I. világháború előtt már a szociáldemokraták álltak jobban, 1913-ban megnyerték a kórház választásait is. De a Magántisztviselők Országos Szövetsége is erős szervezet volt, mert 1906-ban ők tudták megvédeni a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületével karöltve a Budapesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület, illetve a Ferenc Jószef Kórház önállóságát, amelyet ekkor még, eltérő álláspontjuk miatt a szociáldemokratákkal szemben is meg kellett óvni. 1906-ban ugyanis készült egy törvénytervezet az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról, amely az egységes kerületi betegsegélyező pénztárak rendszerébe akarta beilleszteni a Ferenc József Kereskedelmi Kórházat üzemeltető egyesületet is, más hasonló intézményekkel együtt. 1918-ban felülkerekedett az a szemlélet, amely a magántisztviselőket önálló rétegként határozta meg, elkülönítve a munkásságtól. A középosztályi szervezet, a Magántisztviselők Országos Szövetsége követelte a kötelező külön magántisztviselő nyugdíjbiztosítást és szolgálati viszonyaik rendezését. 1918-ban a 4951/1918. M.E. sz. rendelettel szabályozták a magántiszviselők szolgálati viszonyát, és ezzel intézményesült az önálló magántisztviselői réteg. 1927-28-ban pedig a társadalombiztosítást szabályozó két törvénnyel, a már említett 1927: XXXV és 1928: XL. törvénycikkekkel megszületett a MABI. A nyugdíjtörvény rögzített életmódbeli különbségeket a munkások és a magántisztviselők között, mert a szolgáltatásokat különbözőképpen határozta meg az 74 Meznerics Iván-Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp. 1937. 95-96.
