Századok – 2012
MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683
AZ ÁLLAM ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. 721 székház és a Dologház utca között). Ezen a telken építették föl, csatlakoztatva a régi székházhoz a 17 emeletes toronyépületet és folytatásaként a régi székháznál egy emelettel magasabb új szárnyat. Mi az épületet ma ebben a formájában ismerjük. 1940-ben tovább kellett terjeszkedniük. Egyes egységeiket a József utca-József körút sarkán lévő bérházukban helyeztek el. Néhány más részleget pedig 1942-ben a Kecskeméti utca 10-12. szám alá költöztettek, a Csekonics palotába, amelyet az Intézet megvásárolt.7 1 Egy érdekessége a nyugdíjrendszernek, hogy az Országos Pénztárnak voltak saját alkalmazásában álló és szerződött orvosai. Az ő orvosaiknak is volt nyugdíjjogosultságuk. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár már 1908-ban elismerte az orvosainak a nyugdíjigényét. Az orvosok 1920-ban azt akarták elérni, hogy az orvosi javadalmazásuknak 12%-át kitevő nyugdíj hozzájárulásnak a felét a pénztár fedezze. A következő évben megegyeztek, hogy a Pénztár évi 300.000 koronát befizet a nyugdíjalapjukba. Az 1927: XXI. tc. értelmében az Országos Pénztár orvosi nyugdíjintézete felszámolt és vagyonát az Országos Orvosszövetségben működő orvosi nyugdíjintézetnek adta át. Az Országos Pénztár alapító tagként lépett be ebbe a szervezetbe, és egy egyszeri alapító tagdíjat, 350.000 pengőt fizetett be.7 2 A M ABI Mint már arról szó volt, az OTI mellett működött egy másik biztosító is, amelynek láthatóan volt valami érintkezési pontja a munkásbiztosítást ellátó Társadalombiztosító Intézettel. Ez volt a MABI, a Magántisztviselők Biztosító Intézete. A magántisztviselő réteg az 1890-es években kezdett kialakulni Magyarországon.7 3 A magántisztviselő mozgalom 1893-ban indult. Először egy nyugdíjegyesületet hoztak létre, a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesületét, majd egy újságot indítottak útjára, Magántisztviselők Lapja címen. Először a magántisztviselő fogalom jelentését kellett tisztázniuk, ami eleinte a magáncégek alkalmazottait jelölte és vita folyt arról, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselői — mint például a biztosítókban, pénzintézetekben, egyéb részvénytársaságoknál dolgozó tisztviselők — beletartoznak-e ebbe a körbe. 1897-ben alakult meg a Magántisztviselők Országos Szövetsége, amely célul tűzte ki két törvénynek, a magántisztviselők szolgálati viszonyát szabályozó, és a nyugdíj viszonyaikat rendező törvénynek a megalkotását. A századfordulóra azonban rajtuk kívül még két országos szervezet alakult, amelyek nem csak egy szakma dolgozóit tömörítették. 1898-ban alakult a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete, a harmadik pedig egy szociáldemokrata szervezet volt, a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége. 71 A magyar társadalombiztosítás, 75. 72 A magyar társadalombiztosítás, 83-90. 73 A magántisztviselők kérdéskörére 1: Bódy Zsombor: A magántisztviselő réteg kialakulása Magyarországon 1890-1930. = Rendi társadalom - polgári társadalom 10. Salgótaiján-Budapest, 2003. 205-213. és Bódy Zsombor: Egy társadalmi osztály születése. A magántisztviselők társadalomtörténete 1890-1938. Bp. 2003.
