Századok – 2012
MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683
702 KOZÁRI MONIKA osztályokat majdnem teljesen meg kellett szüntetniük, igaz, hogy gyerek is kevesebb született. Ahogy az élet különböző területein a nők munkába álltak, hogy pótolják a katonának behívott férfiakat, úgy nőtt a női pénztártagok száma és a táppénzes betegek között is megnőtt a nők aránya. A háború alatt a Pénztár pénzügyi mérlege pozitívvá vált. Ez úgy volt lehetséges, hogy a járulékok befolytak, miközben a beruházásokat teljesen leállították, a szanatóriumi beutalásokat a minimumra csökkentették, a táppénzes betegek száma nagyon lecsökkent. Az 1907: VII. tc. pedig megemelte a járulékkulcsot 3%-ról 4%-ra, és ezzel párhuzamosan a szolgáltatás mértékét kiterjesztette. Megemelték a táppénz összegét az átlagos napibér 50%-ról 60%-ra, és a betegsegélyezés tartamát 20 hétről 26 hétre. A keresőképtelenség első két napjára azonban megvonták a táppénzt. A gyermekágyi segélyt is felemelte az átlagos napibér 50%-ról 75%-ra, és a segély tartamát 6 hétről 8 hétre. A gyermekágyi segélyt kiterjesztette a biztosított feleségére is. A törvény új segélyként bevezette a nőtagok szoptatási segélyét. A temetkezési segélyt pedig felemelte az átlagos napibér harmincszorosára. Ezeket az igen jószándékú rendelkezéseket azonban a háborús körülmények között nem lehetett teljes egészében végrehajtani. Az Országos Pénztár taglétszáma 1917-re 1913-hoz képest 35,3%-kal csökkent. 1 010 282 főből 1917-re 422 016 taggal kevesebb maradt. Az Országos Pénztár a háború egész tartama alatt vállalta a hadbavonultak családtagjainak ingyenes gyógykezelését. Viszont a hadbavonult tagok a betegségi szolgáltatási jogukat elvesztették. Ez a kérdés egy hosszú vitát eredményezett, hogy vajon a szociális biztosítás vállalhatja-e a hadviselés közben szerzett károk segélyezését. A társadalombiztosítási szakemberek úgy vélték, hogy ez kizárólag állami feladat, de végül is nem döntötték el a kérdést, hanem arra vártak, hogy a német társadalombiztosítás hogy fog cselekedni.4 8 A társadalombiztosítás a Tanácsköztársaság idején Az I. világháború az Országos Pénztár gyógyító intézményeit tönkretette és a felszerelését megrongálta. A háború végén infláció volt, ami a pénztárakat is súlyosan érintette. A Tanácsköztársaság a társadalombiztosítást egységesíteni akarta, az 1919 áprilisában hozott rendelkezésében a munkaügyi és népjóléti népbiztosság irányítása alá helyezte. A felügyeleti szervüket, az Állami Munkásbiztosítási Hivatalt pedig beolvasztotta a munkaügyi és népjóléti népbiztosságba. Rendeletileg megszüntette a vállalati és dohánygyári betegsegélyező pénztárakat. A kincstári telepeken működő munkás társládák és nyugellátási intézmények és a bányatársládák megmaradtak, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság felügyelete és ellenőrzése alatt. Az Országos Pénztár és a kerületi pénztárak önkormányzatából a Tanácsköztársaság rendelete kizárta a munkáltatókat, hogy 48 Laczkó István: i. m. 96.
