Századok – 2012
MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683
696 KOZÁRI MONIKA hatott, ami konfliktust eredményezett a párt radikálisabb vezetése és a betegpénztáriak között. Az 1907.XIX. törvénycikk Másfél évtizeddel az első kötelező betegségi biztosítási törvény meghozatala után már nagyon is szembeötlő volt, hogy a széttagolt szervezetet egységesíteni kell és meg kell szervezni a biztosítási rendszer többi ágát is. Az 1907: XIX. tc. létrehozta a betegségi biztosítás országosan központosított szervezetét és megteremtette a baleseti biztosítást.3 9 A századfordulóra a nagyipari munkásság létszáma erősen megnövekedett. 1900-tól gazdasági válság volt, ami a nehézipart érintette. A nehézipari üzemek termelése 30-40%-kal csökkent a beruházások leállítása következtében és csak 1907-ben tudta újra elérni az 1898-1899. évi szintet.4 0 Üzemek bezárása és a munkások elbocsátása következett. Nagyon megnőtt a munkanélküliség. Emellett, akik megtarthatták a munkahelyüket, azoknál is jelentős bércsökkenés következett be. A munkavédelem pedig igen alacsony színvonalú volt. A szakszervezetek taglétszáma a válság következtében ugrásszerűen megnövekedett, 1901 és 1903 között 10.000-ről 41.000 főre emelkedett.4 1 Az elkeseredettség óriási sztrájkokhoz vezetett 1903-1904-ben, amelyek többször egész szakmákra kiterjedtek. A vidéki városokban általános sztrájkok is voltak. Csak 1903-ban, egy év alatt több mint 800 sztrájk volt. A sztrájkolok elsősorban a bérek emelését követelték, de a követelések között a balesetbiztosítás, valamint az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetése is megjelent. A munkások nyugdíjra való igénye nem ekkor jelent meg először, a Szakszervezeti Tanács már 1891-ben beadvánnyal fordult a képviselőházhoz ebben az ügyben. A balesetbiztosítás létrehozása a munkáltatók érdeke is volt, mert 1874 óta a polgári jog ismerte az ún. tárgyi (objektív) kártérítési felelősség fogalmát, és a bírói gyakorlatban egyre szélesebb körben alkalmazták azt az elvet, hogy a veszélyes üzemek tulajdonosai és üzembentartói kártérítési felelősséggel tartoznak az üzemükben, vagy az üzemük működésével kapcsolatban történt balesetekért. Ezt az érintettek csak hosszú perek útján tudták érvényesíteni velük szemben, de a bírói döntések értelmében gyakran fizetniük kellett, időnként nagyon jelentős összegeket. Már Baross Gábor is foglalkozott minisztersége ideje alatt a kötelező balesetbiztosítási törvény előkészítésével, de abból a törvénytervezetből akkor nem lett törvény. Az 1907: XIX. tc. részben megváltoztatta az 1891-ben meghozott kötelező betegségbiztosítási törvényt, részben pedig megteremtette a kötelező balesetbiztosítást. Nagyon kiszélesítette a kötelezően betegségi biztosítottak körét. Az 1891: XIV törvénycikkben meghatározottakon kívül bekerültek a biztosítotti 39 Ahogy Gyáni Gábor írja: „Az 1907. évi törvény a dualizmus kori magyarországi biztosítási törvényhozás csúcspontja." Gyáni Gábor: A szociálpolitika, i. m. 12. 40 Katus László: Az iparosodás fellendülése. In: Magyarország története 1890-1918. 7/1. kötet. Főszerk: Hanák Péter, szerk: Mucsi Ferenc. Bp. 1978. 344. 41 Laczkó István: i. m. 63.
