Századok – 2012

MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683

690 KOZÁRI MONIKA Évi 2000 korona volt az a fizetési felső határ, amelyet 100%-nak tekintettek. Efölötti fizetésnél fokozatosan csökkent az elérhető százalék, egészen a 10.000 koronás évi fizetéssel elérhető 60%-ig. Az özvegyek a tényleges nyugdíj, tehát a biztosítottnak járó nyugdíj 50%-ra voltak jogosultak.2 7 Az Altalános Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár 1870-ben abból a felismerésből alakult meg, hogy az elszigetelten működő szakmai vagy területi pénztárak kevésbé hatékonyan tudják a munkásság érdekeit képviselni. A Pénz­tár alapszabályait a belügyminisztérium jóváhagyta. Az első évben 750 tagja volt a Pénztárnak. A belépés önkéntes volt, és a tagdíjat a tagok maguk fizet­ték. (Vagyis nem levonták a bérükből, és a munkáltató csak esetlegesen járult hozzá anyagilag a pénztár fenntartásához, semmi nem kötelezte erre.) A kis taglétszám nem tudta eltartani az egyletet, ezért azt még az alapításának az évében feloszlatták és a következő évben alakították újjá, az alapszabályok át­dolgozása és jóváhagyatása után. 1873 szeptemberében az ausztriai és a magyarországi beteg- és rokkantse­gélyező egylet kongresszust tartott, ahol szövetséget hoztak létre az egyleti ta­gok kölcsönös segélyezésére. Ausztria jóváhagyta a szövetség alapszabályait, a magyar belügyminisztérium azonban nem. Ennek két oka is volt, egyrészt Ma­gyarország amiben csak lehetett hangsúlyozta különállását Ausztriától és őriz­te a függetlenségét, másrészt a párizsi kommün után kevésbé néztek jó szem­mel a szocialista mozgalomra. Azért a kapcsolatok csak fönnmaradtak, mert a belügyminiszter 1876. augusztus 12-én a 37 052. számú rendeletével megtiltot­ta a hivatalos érintkezést a hasonló osztrák segélyegyletekkel. Az Altalános Pénztárba belépni szándékozóknak belépési díjat kellett fi­zetni. Az újonnan belépő tagnál 10 heti várakozási idő volt szükséges a jogosult­ság megszerzéséhez, és természetesen a tagdíjat rendszeresen fizetni kellett a jogosultság fenntartásához. Cserébe a pénztár ingyenes orvosi ellátást biztosí­tott a tagnak a kerületileg illetékes orvosánál és az orvos által felírt gyógyszere­ket is a pénztár költségén szolgáltatták ki a betegeknek. Az orvos a beteg laká­sára is díjtalanul ki kellett menjen, ha a beteg állapota ezt indokolta. A munka­képtelen pénztártagnak hetente készpénzsegélyt nyújtottak, méghozzá 26 hé­tig a megállapított segély teljes összegét, a következő 26 hétre pedig a segély­összeg felét. Egy éven túl a pénztár vezetősége még rendkívüli segélyt is nyújt­hatott, vagy az illető pénztártagot rokkantállományba vehette. Szükség esetén a pénztártagok ingyen kaptak fürdőt, kötszert, gyógyvizet. A kórházi ápolás után a pénztár fizette az ápolási díjat. A nőtagoknak szülési segély is járt. Szándékukban állt özvegy- és árva segélyezést is szervezni, de erre nem került sor ekkor. Viszont temetkezési segélyt fizettek, maximum 60 forintot. Az Altalános Pénztár 1870. április 3-án 19 taggal és 19 forint vagyonnal kezdte meg a működését. 1884 szeptember végén, a 15. évi összefoglaló jelenté­sében már 26.644 tagja volt ( 19.853 férfi és 6791 nő), és a pénztár vagyona 75.667 forint és 33 krajcár.2 8 Az összes munkás létszámnak tehát csak a kisebb-27 Honvári: A győri szeszgyár, i. m. 136. 28 Laczkó István: i. m. 40.

Next

/
Thumbnails
Contents