Századok – 2012
TANULMÁNY - Germuska Pál: Szocialista csoda? Magyar iparfejlesztési politika és gazdasági növekedés, 1950-1975 I/47
IPARFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, 1950-1975 65 táblázatot, illetve 1. ábrát a Függelékben). Az árak összességében mintegy kétszeresükre nőttek a tárgyalt 25 évben. A fogyasztói árindex emelkedése különösen drámai volt 1951-52-ben, majd egy átmeneti deflációt követően csak 1970-ben lépte át újra az 1952-es szintet. A beruházási árakat ellenben csak az 1959-es kormányzati árrendezés mozdította meg, ekkor utólagosan kiigazították az előző évek inflációs folyamatainak megfelelően. Az 1960-as évek közepén a gazdaságirányítás visszafogta a beruházásokat, ami áresést okozott, majd az 1967-68-tól kezdődő dinamikus iparosítási periódus ismét árfelhajtó hatású volt, különösen az ipari szektorban. (5. táblázatot és az 1. ábrát 1. a Függelékben.) Az implicit árindex a teljes gazdaság ármozgását együttesen vizsgálja, így ezt használtuk a nemzeti jövedelem konstans áras számításához. Jól látható, hogy amit folyó áron növekedésként érzékelünk, annak jelentős része kizárólag az infláció hatása. így nem csak 1956-ban volt komoly recesszió, hanem 1952-ben és 1954-ben is, továbbá 1965-ben nulla növekedést produkált a gazdaság. (Lásd a 6., 7. táblázatot és 2. ábrát a Függelékben.) Az 1957. évi kiugró növekedés pedig egy egyszeri helyreállítási korrekció volt a forradalmat követően. A növekedési görbe jól illeszkedik a — bevezetőben említett — szovjet típusú trendbe, sőt, konstans árakon számítva még nagyobbak a kilengések. A nemzetközi dollárban mért adatok még az 1950-es árakon számítottnál is csekélyebb növekedést mutatnak, és az 1970-es évek elejének teljesítményét ugyancsak leértékelik. (6. és 7. táblázatot, illetve a 2. ábrát 1. a Függelékben.) Az 1950. évi árbázison számított növekedési adatok alapján adja magát a korszak hármas tagolása: az 1950 és 1956 közötti periódust változatos gazdasági teljesítmény, kiugrások és komoly visszaesések jellemezték; az 1957-1964. években a dinamikus indulást követően egyre lassult a növekedés (többek között az újra magasba szökő katonai kiadások miatt is); 1966 és 1975 között pedig viszonylag kiegyenlített, stabil növekedési pályát láthatunk.8 2 Ha a nemzeti jövedelem növekedési trendjétől való százalékos eltérést vizsgáljuk (azaz az átlagos növekedési rátától való eltérést), akkor az 1960-as évek elejét is recesszióként kell értékelnünk, és az 1970-es évek első felének gazdasági teljesítménye sem igazán meggyőző. (Lásd 3. ábrát a Függelékben.) Az 1968-ig tartó gazdaságpolitikai viták, irányváltások erőteljes rángásokat vittek a magyar szocialista gazdaságba, rendkívül hektikus teljesítményt eredményezve. (3. ábrát 1. a Függelékben.) Az iparfejlesztés és a beruházások ciklusait az előzőekben bőségesen bemutattuk, ehelyütt arra vagyunk kíváncsiak, hogy azok mennyiben esnek egybe (vagy sem) a növekedési ciklusokkal. A 8. táblázatban a beruházások (az összes népgazdasági, illetve csak az ipari) arányát viszonyítottuk a nemzeti jövedelemhez 1950. évi állandó árakon (lásd 4. ábrát a Függelékben). A beruházások 1950-53 között másfélszeresükre emelkedtek, 1953 és 1957 között viszont megfeleződtek! 1958-59-től a beruházások bővülése különösen a nemipari szektorokban volt erőteljes (kommunális, lakásépítési boom), amit aztán az 1960-as évek elején újabb hullámvölgy követett. 1962-63-tól ismét emelke-82 Az általunk javasolt tagolás lényegében megegyezik Tomka Béla periodizációjával. Tomka: Gazdasági növekedés... i. m. 96-97.
