Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ORSZÁGGYŰLÉSI FELSZÓLALÁSAI. 657 Az ismert, kiadott szövegek fogalmazványain kevés változtatás látható. A főrendi napló ügyében 1839. október 25-én elhangzott felszólalás kéziratában nincs kihúzás vagy javítás, mindössze három rövid (egy-két szavas) betoldás.20 A vallásfelekezetek közötti áttérés ügyében 1840. február 27-én tartott felszólalás fogalmazványában Batthyány az egyik mondat szórendjét ugyan utólag jelentősen átalakította, egyébként azonban csak három helyen javított egy-egy szót (kihúzással, cserével és betoldással) e hosszabb szövegen.2 1 Az 1840. március 21-én a Duna bal partján építendő vasútvonal ügyében elhangzott két rövid felszólalás fogalmazványainak egyikén nincs semmilyen javítás, és a másik kéziraton is csupán egy-egy (egy-két szavas) kihúzás és betoldás figyelhető meg.22 Ez utóbbiakat — amint az tartalmukból és szóhasználatukból kiderül — valószínűleg a vita helyszínén, magyar nyelven rögtönözhette Batthyány, míg a többiről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy eredetileg németül, vagy már eleve magyarul készültek-e. A szövegükben található csekély mértékű korrekció mindenesetre arra enged következtetni, hogy a többi kézirat talán nem magyar nyelven készített fogalmazvány, inkább a német eredetiből magyarra fordított tisztázat lehet. Érdemes egy pillantást vetni Batthyány fenti beszédfogalmazványainak további sorsára, illetve felhasználására is. Mást tapasztalunk, ha azokat a Stuller Ferenc „Országgyűlési Tudósítás"-ában közölt szövegekkel, és mást, ha a főrendi naplóban olvashatókkal vetjük össze. A főrendi napló ügyében 1839. október 25-én tartott felszólalás Stuller által közreadott szövegét23 a fogalmazvánnyal összehasonlítva kiderül, hogy Stuller ugyan teljes terjedelemben, tartalmilag hűen közzétette Batthyány felszólalását, ám annak szövegét — a fogalmazványhoz képest — a szórendi változtatásokkal, szócserékkel, kihúzásokkal és betoldásokkal jelentős mértékben átírta, illetve stilizálta, anélkül azonban, hogy e módosítások alapvető tartalmi változtatásokat eredményeztek volna. Mivel nem tudunk róla, hogy Stuller közvetlen kapcsolatban lett volna Batthyány Lajossal, a számos szövegeltérés mellett ez a körülmény is arra utal, hogy „Országgyűlési Tudósítás"-ában inkább gyorsírói feljegyzés alapján, semmint a gróf fogalmazványát felhasználva adhatta közre Batthyány felszólalásának szövegét.24 A felsőtábla 1840. február 25-étől vezetett hivatalos jegyzőkönyvét, az úgynevezett főrendi naplót viszont a Batthyányval szoros kapcsolatban álló Hajnik Károly gyorsíró szerkesztette, akinek munkáját minden lehetséges módon igyekezett segíteni a gróf. Ráadásul Batthyány egyike volt a főrendi napló hivatalos bírálóinak is, így közvetlenül ellenőrizhette a napló szövegét.2 5 E körülményekből már eleve arra következtethetünk, hogy Hajnik a főrendi naplóban Batthyány fogalmazványait felhasználva tehette közzé a gróf országgyűlési 20 Lásd a 3. sz. fogalmazványt! 21 Lásd a 4. sz. fogalmazványt! 22 Lásd az 5/A-B. sz. fogalmazványt! 23 Stuller Ferenc 43. sz. 365-366. p., vö. Molnár András 2007. 361-362. 24 Stullerről és kéziratos lapjáról lásd bővebben: Pajkossy Gábor: A reformkori Országgyűlési Tudósítások. In: Levéltári Közlemények 66. évf. 1-2. sz. Bp., 1995. 130-131. 25 Batthyány és Hajnik kapcsolatáról lásd: Molnár András 2007. 105-108.
