Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
658 MOLNÁE ANDRÁS beszédeinek szövegét. Megerősíti e feltételezést, hogy az 1840. február 27-i és március 21-i felszólalások főrendi naplóban megjelent szövege és a fogalmazványok között kevés eltérést találunk. Az 1840. február 27-i és a március 21-i második felszólalás fogalmazványától alig, csupán néhány betűvel különböznek a naplóban olvasható szövegek, jelentősebb szórendi és stiláris eltérés csupán a vasút ügyében 1840. március 21-én elhangzott első felszólás rövid szövegében található.2 6 Ami Batthyány kiadatlan fogalmazványait illeti, azok szövege a gróf 1839. szeptember 21-én elhangzott két felszólalásával azonosítható. Aznap először az alsótáblának a szólásszabadság ügyében a felsőtáblához intézett 4. üzenetét tárgyalták a főrendek.2 7 Stuller Ferenc az ez ügyben tartott beszédeknek csupán egy részét tette közzé kéziratos lapjában, míg több ellenzéki szónok felszólalását csak összefoglalóan jellemezte. A Ráday-féle sérelem orvoslását kezdettől fogva határozottan követelő Batthyány Lajos gróf is azok közé tartozott, akik — Stuller szerint — „pártolák ugyan a rendek jelen izenetét, de egyszersmind fájdalmukat jelenték ki a rendek azon állhatatlansága felett, hogy a szólásszabadsági sérelemnek együtti felterjesztésétől elállottak, a főrendek pedig a nemzet sarkalatos jogai iránt veszélyes közömbösséggel (indifferentismus) viseltetnek".28 A Horváth Mihály által „Szólásszabadság" felirattal ellátott fogalmazvány szövege egyértelműen Batthyány ekkor, ez ügyben tartott felszólalásával azonosítható. Nem kizárt, hogy e felszólalás fogalmazványa már eleve magyar nyelven készülhetett. Erre utal, hogy a kisebb javítások mellett hosszabb (több soros) kihúzások is találhatók benne, továbbá az a körülmény is, hogy Batthyány e felszólalásába beépítette Berzsenyi Dániel „A magyarokhoz" című ódájának két versszakát.2 9 (Ezen kívül más magyar irodalmi idézetet nem találunk Batthyány ismert országgyűlési beszédeiben; a gróf a későbbiekben nem élt ezzel, az alsótáblán gyakran alkalmazott szónoki fogással.) A felsőtábla ugyanezen a napon, 1839. szeptember 21-én vitatta meg az alsótábla által az országgyűlési újság létesítéséről alkotott törvényjavaslatot is. Bár Stuller Ferenc részletesen közölte az ez ügyben elhangzott főrendi beszédeket, Batthyányi nem említette a felszólalók között.30 A császári titkosrendőrség egyik besúgójelentéséből tudjuk azonban, hogy Batthyány a szeptember 21-i főrendi ülésen az országgyűlési újság ügyében is felszólalt a rendek törvényjavaslatát támogató ellenzéki főrendek között.3 1 Batthyány ekkor mondhatta el azt a felszólalást, melynek fogalmazványára Horváth Mihály később az „Országgyűlési újság" címet írta. A gróf e rövid felszólalására — tartalmából következően 26 Főrendi napló 1840. 37-38., 227. 27 A rendek ebben az üzenetben kijelentették, hogy az előleges sérelmeket az uralkodóhoz intézendő felirathoz csatolják, a szólásszabadságon esett sérelmeket azonban attól elkülönítik, a Pest megyei sérelem (Ráday Gedeon gróf eltiltása az országgyűlésen való megjelenéstől) orvoslásának további követelésétől pedig elállnak. Vö. Stuller Ferenc 32. sz. (1839. szeptember 28.) 272-276. p. 28 Stuller Ferenc 32. sz. 273. p., vö. Szerencs János 154., Molnár András 2007. 112. 29 Lásd az 1. sz. fogalmazványt! 30 Stuller Ferenc 32. sz. 273-276. p., vö. Szerencs János 154-156. 31 MOL A 105. Magyar kancelláriai levéltár. Informationsprotocolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion 1839. szeptember 24. (64. ülés) 23. p.
