Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
KÖZLEMÉNYEK Molnár András BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ORSZÁGGYŰLÉSI FELSZÓLALÁSAINAK FOGALMAZVÁNYAI, 1839-1840 Amikor Batthyány Lajos gróf az 1839/1840. évi országgyűlés idején élére állt a felsőtáblán szerveződő főrendi ellenzéknek, felszólalásait, nyilvános szerepléseit kezdetben hátráltatta, hogy — számos arisztokrata kortársához hasonlóan — csak felnőtt korában tanult meg hazája nyelvén, és mind írásban, mind szóban nehézkesen fejezte ki magát magyarul. Hajnik Károly országgyűlési gyorsíró írta Batthyányról 1839 szeptemberében: „igen kiváló és művelt, csakhogy a magyar nyelvvel nem nagyon boldogul".1 A kortársak értesülései szerint Batthyány — állítólag — a titkárai segítségével fordította magyarra és tanulta be az országgyűlési beszédeit. A császári titkosrendőrség 1839 októberében arról szerzett tudomást, hogy a főrendi ellenzék a szólásszabadság ügyében az alsótábla üzenetének támogatására készül, különösen két gróf, Batthyány Lajos és Eszterházy Kázmér, akik előre betanulják a saját maguk által fogalmazott és a titkáraik által „magyar nyelven átdolgozott" beszédeket.2 A Batthyányról az országgyűlés berekesztése után, 1840 májusában a császári titkosrendőrség által készített politikai minősítésben az olvasható a gróf országgyűlési felszólalásairól, hogy „ezeket az általa német nyelven fogalmazott beszédeket a titkárai fordították magyarra".3 Egy, az 1848/1849. évi magyar szabadságharcról Lipcsében 1850-ben megjelent könyv szerzője — feltehetőleg Adolf Neustadt, pozsonyi lapszerkesztő — szerint sokan tévesen vélték Batthyányról, hogy a barátaival készíttette el beszédeit; a gróf ugyanis korábban németül szokta azokat megfogalmazni, és a saját fordítását korrigáltatta, majd betanulta.4 1 Hajnik Károly 1839. szeptember 15-i levelét közli: Makoldy Sándor: Nemes Hajnik Károly és a magyar országgyűlés gyorsirodája. Bp., 1943. 1. köt. 259-260. 2 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) N 119. Regnicoláris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. A bécsi rendőrminisztérium elégett titkosrendőri iratainak másolatai. Fasc. 63. No. 8955. Pozsony, 1839. október 14. Vö. Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp., 2007. (a továbbiakban: Molnár András 2007.) 95. 3 MOL I 58. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. Allamkonferencia ügyiratmellékletek. 13. csomó. Az 1839/40. évi országgyűlés résztvevőinekjellemzése. Eredeti, német nyelven és magyar fordításban is közli: Molnár András: „Az akasztófa tükröződik a szeméből!" Titkosrendőri jelentés Batthyány Lajos grófról (1840). In: Vasi Szemle 1993. 4. sz. 504-505. Vö. Molnár András 2007. 95-96. 4 Neustadt könyvéből a Batthyányra vonatkozó szövegrész fordítását közli: Molnár András: „Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról. In: Levéltári Szemle 1993. 1. sz. 56.
