Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
654 MOLNÁE ANDRÁS Vajon megfelelnek a valóságnak a császári titkosrendőrség és a kortárs lapszerkesztő értesülései? Batthyány 1839/1840-ben valóban előre kidolgozta az országgyűlési felszólalásait? Ezeket az eredetileg németül szerkesztett beszédeket a titkárai fordították magyarra, vagy azokat már eleve magyarul fogalmazta meg a gróf? E kérdésekre is választ próbálunk keresni Batthyány 1839-1840. évi országgyűlési felszólalásainak — korábban ismeretlen — fogalmazványai segítségével, melyek nemrég kerültek elő a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárából, Friedreich Endre piarista szerzetes, tudós paptanár hagyatékából.5 Mindeddig Batthyány országgyűlési beszédeinek egyetlen eredeti kéziratát sem ismertük. A most közlésre kerülő fogalmazványokat Batthyány felesége, Zichy Antónia grófnő 1849 januárjában dughatta el és menthette meg, amikor a császári hatóságok lefoglalták, illetve elkobozták a letartóztatott miniszterelnök iratainak túlnyomó többségét.6 A grófnő mindössze az 1849 elején magához vett, valamint a Batthyány fogsága idején keletkezett iratok némelyikét tudta megőrizni férje iratai közül. Batthyány özvegye az emigrációban került közelebbi kapcsolatba Horváth Mihály püspökkel, a Szemere-kormány egykori kultuszminiszterével, a neves történetíróval, aki az 1850-es évek elején Batthyány gyermekeinek volt a nevelője Franciaországban, majd Svájcban.7 Horváth Mihály később a reformkor politikatörténetét összefoglaló, „Huszonöt év Magyarország történelméből" című munkájában — Batthyány Lajos gróf 1848 előtti tevékenységéről szólva — felhasználta a Batthyány özvegyétől kapott eredeti kéziratokat, köztük a gróf egyik országgyűlési felszólalásának most közlésre kerülő (az országgyűlési újságra vonatkozó) fogalmazványát is.8 Batthyány özvegyének 1888-ban bekövetkezett halála után a fia, Batthyány Elemér gróf örökölte Zichy Antónia irathagyatékát. Batthyány Elemér gyóntatója volt dr. Friedreich Endre piarista szervezetes, gimnáziumi tanár, akit a gróf bizalmába fogadott, és feldolgozás, illetve publikálás céljából rendelkezésére bocsátotta szüleinek számos értékes dokumentumát. Friedreich az 1920-as, 1930-as években több kisebb tanulmányt jelentett meg Batthyány Lajos gróf fogságáról és vértanúhaláláról, és tervezte Batthyányné visszaemlékezésének kiadását is.9 5 Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára. Rendtagok. IV 104. Friedreich Endre (1878-1952) hagyatéka. Mások iratai. 1. tétel. Batthyány Lajos gróf iratai. (A továbbiakban: PRMTKL Friedreich hagyaték. Batthyány Lajos ir.) Batthyány országgyűlési felszólalásainak ismeretlen fogalmazványaira a piarista levéltár vezetője, Koltai András hívta fel a figyelmünket. Szívességét ezúton is megköszönjük! 6 Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre. (Válogatta, gondozta, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Urbán Aladár) Bp., 1991. 45—46., 50-51., Urbán Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára. In: Századok 1981. 3. sz. (a továbbiakban: Urbán Aladár 1981.) 594. 7 Vö. Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos emlékezete. In: Aetas 2000. 1-2. sz. (a továbbiakban: Urbán Aladár 2000.) 136-138. 8 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2. jav. bőv. kiad. Pest, 1868. (a továbbiakban: Horváth Mihály 1868.) 2. köt. 142. (Lásd Batthyány 1839. szeptember 21-ei, 2. sz. fogalmazványát!) 9 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai. In: Századok 1927. 4-6. sz. 113-148., Uő: Beszélgetés Batthyány Lajos gróf egy élő kortársával. In: Magyarság 1927. március 20. 36., Uő: Gróf Batthyány Lajos laibachi fogsága. [Bp.], 1930. Vö. Urbán Aladár 2000. 148.
