Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
624 CZINEGE SZILVIA nyek létrehozásának igénye, „amelyek segítségével megszilárdítható a kormány tekintélye és hatalma, biztosítható a nyugalom és a rend, az ország felvirágzása. " Ilyen jellegű törvények meghozatalának feltétele pedig a következő országgyűlés alsó tábláján kialakítandó kormánypárti többség. Ehhez meg kell szüntetni a kormányszervek közötti szakadékot, vagyis a magyar ügyek irányítását egy kézben kell koncentrálni. „Csak akkor, ha ez megtörtént, tud a kormány az országban rendelkezésre álló erő egyesítésére és együttműködésére [...] számítani. " Ezen kívül más pozíciókban is személycserét tartott szükségesnek. Rögtön első helyen jelölte meg Szerencsy István személynök nyugdíjazását, helyére a tanulmányi bizottság elnökét, Szőgyény-Marich Lászlót javasolta. Ezt követően szorgalmazta Lonovics József kinevezését a pesti egyetem elnökének, valamint az oktatásügy fő vezetőjének; továbbá Prónay Albert pesti adminisztrátor felmentését, és helyére a baranyai adminisztrátort, ifjabb Mailáth Györgyöt javasolta. Ha ezek a személyi változások végbemennek — írta a kancellár — akkor az ellenzék minden ellenállása hiábavalóvá válik. Ezeken kívül még az államtanács szervezetének átalakítására tett javaslatot, miszerint kisebb bizottságokat kell létesíteni, amelyek egymással párhuzamosan dolgoznának, így a következő országgyűlésre el is készülnének a feladatokkal. Nagyon fontos kérdésnek tartotta az erdélyi országgyűlés lefolyását, mivel az lesz az új rendszer első igazi próbája, s majd ennek tapasztalataiból kiindulva mérhető le, mit várhatnak a magyar diétától. Végül javasolta az országgyűlésre szánt tárgyak felülvizsgálatát. Apponyi emlékirata nem maradt visszhang nélkül, Metternich néhány nappal később, február 9-én hasonló szellemű memorandumot terjesztett elő. Metternich az emlékirat elején összegezte, hogy mi valósult meg az új rendszabályok hatására 1845 folyamán, amelyet „a mű előszavaként" jelölt meg. Kevés dolog történt, de sok rosszat sikerült megakadályozni, az ellenzéket nem sikerült elbátortalanítani, viszont sikerült korlátozni. „Mindaddig, amíg a magyar ügyek közvetlen vezetője nincs meggyőződve a bevezetett rendszernek megfelelő és annak győzelmét meghatározó feladatok végrehajtásának szükségességéről vagy egy korábban követett más irányú kormányzási módszert tart szükségesnek, addig a szükséges rendszabályok bevezetése nem lesz elegendő a feladat megoldásához. "- fejtegette az államkancellár. Magyarországon két hivatal is segítségére van az új rendszabályok keresztülvitelének: a kancellária és a helytartótanács, amelyek helyzete különböző. Metternich meg volt győződve arról, hogy a nádor átlátja a helyzet fontosságát, viszont ez nem mondható el a kancellár esetében, akinek személyén nagyon sok múlik, nem mindegy, hogy határozott vagy ingatag. „A kancellár elmozdítható, a nádor nem. " „Ha a legnagyobb problémák megoldásának útjában egy személy áll, akkor azt el kell távolítani. " Végül javasolta az uralkodónak, hogy utasítsa a magyar kancellárt, hogy dolgozzon ki tervet a következő országgyűlésen tárgyalandó ügyeket illetően.5 9 59 HHStA, KA, StK 1846:615. MOL X W 764.; HHStA, Staatskanzlei, Provinzen, Ungarn Karton 2. közli: Schiitter, H.: Wiener Regierung i. m. 289-295.; Andics E.: Nagybirtokos i. m. 188-191.
