Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
618 CZINEGE SZILVIA Ezt követően a tervezetben a magyar udvari kancelláriáról is esett néhány szó, például a kancellária elnöki tanácsához irányították az olyan eseteket, amelyek kívül esnek a megszokott eljárásokon. „Mivel az udvari kancellár az ügyek vizsgálatával van elfoglalva, és szüksége van segítségre, ezért alapítani kell egy szekciót, amelynek tagjai egy második alkancellár és szükség szerint két vagy három tanácsos lennének. " A kancelláriát utasították, hogy gyűjtsék össze a szükséges adatokat a megyegyűlések jegyzőkönyveiből, és számoljanak be a közvéleményről, illetve bizonyos személyekről. Ezen kívül tegyék meg a szükséges intézkedéseket a következő országgyűlést illetően, amelynek a legfontosabb tárgya a rendszabályok keresztülvitele lesz. A beadvány ezt követően egy bizottság elé került, amelynek tagjai Mailáth Antal, Kübeck báró és gróf Hartig voltak, akik jóváhagyták a tervezetet.3 3 1844. november 11-én érkezett Mailáth Antal főkancellárhoz a legfelsőbb kézirat, amelyben az uralkodó ismertette vele az új rendszer alapvonásait, illetve a tervezetben előirányzott forgatókönyv alapján megbízta, hogy a helytartótanáccsal dolgoztassa ki a megyéknek adandó instrukciókat, majd ezeket jóváhagyás végett terjessze a kancellária, illetve az az uralkodó elé. Ezt követően a megyei elöljárók tegyenek javaslatot azon személyekre nézve, akik az új politikai koncepciónak megfelelnek, majd tartsák meg a tisztújításokat. A jelenlegi főispánok megmaradhatnak hivatalukban akkor is, ha nem képesek az új követelményeknek megfelelni, ez esetben indokolt az adminisztrátorok kinevezése. Továbbá az uralkodó elfogadta a bizottság azon javaslatát, amely szerint a kormány fogja előkészíteni az országgyűlésre a törvényjavaslatokat - az uralkodó utasította a kancellárt, hogy a tervezetet legkésőbb 1846 második felében terjesszék fel.3 4 Apponyi alkancellári kinevezéséről szóló akták egyike sem maradt fenn, csupán a mutató és iktatókönyvek tájékoztatnak róluk.3 5 Az államkancellária levéltárában lévő aktákra azonban Hans Schiitter többször hivatkozott, és néhány szövegrészt idézett vagy kivonatolt munkájában. Itt olvasható — részben idézve, részben kivonatolva — Kolowrat levélrészlete, amelyben arról írt, hogy Mailáth Antal ismét beteg lett, és a korábbi viselkedéséből levonva a konzekvenciát a kormány nem késlekedhet. „[...] és ha Apponyi kinevezését minden kertelés nélkül holnap vagy holnapután nem visszük végbe, akkor az újonnan összeállt konferencia minden fáradozása hiábavaló lesz, hogy bármi jót és találót írjon a szükségessé vált rendszabályokról". Kolowrat a továbbiakban dicsérte Apponyi széleskörű tudását, az ország ügyeiben való alapos jártasságát, ha-33 MOL A 45 1844:1166; HHStA, KA, StK 1844:1157, MOL X W 764. A tervezetet ismerteti: Miskolczy Gy.: Kamarilla i. m. 120-125.; Hans Schütter: Aus Österreichs Vormärz. Band III. Ungarn. Amalthea Verlag, Zürich-Leipzig-Wien, 1920. 22-23.; Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. II. kötet Szerk. és bev.: Viszota Gyula. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1930. LXVII-LXVIII. 34 Ferdinánd Mailáth Antalnak 1844. november 11. közli: Szőgyény-Marich L.: Emlékiratai i. m. 158-164.; Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848—49-ben. I. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 131-135.; Viszota Gy.: Vita i. m. LXIX. 35 HHStA, KA, StK, Index Band 44. 1844:514-515 s., MOL A 45 Mutatókönyv (MOL X 23351) 1844:1052 és 1159. 36 Schiitter, H.: Vormärz i. m. 27-28.,107-108. 92. lábjegyzet
