Századok – 2012

TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609

KANCELLÁR ÉS KANCELLÁRIA A REFORMKOR VÉGÉN 617 tálról, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud eleget tenni kötelezettségei­nek; Metternich újkonzervatív politikusokkal folytatott tárgyalási arra utal­nak,3 0 hogy új emberre van szükség - egy új politikához. Az új politikai irányvonal tárgyában Metternich 1844. júniusban tett fel­terjesztést, amelyben javasolta egy titkos bizottság létrehozását, akik az or­szággyűlés feloszlatása után bevezetendő új rendszabályokat dolgozzák ki. A bizottság elnökének gróf Mailáth Antalt, két másik tagnak báró Jósika Samut és Szőgyény-Marich Lászlót javasolta, írnoknak pedig Paziazi Mihályt.3 1 Az uralkodó július 4-én bízta meg Mailáth Antalt egy bizottság megalakításával, amelynek feladata egy terv kidolgozása és előkészítése a lehető legrövidebb időn belül, a cél pedig „a magyar alaptörvények fenntartása". A bizottság tagjai­nak ugyanazon személyeket javasolta, akiket Metternich júniusi beadványá­ban.3 2 A bizottság által készített indítványt 1844. október 10-én terjesztette az uralkodó elé Mailáth Antal. A tervezet bevezetője a reform szükségességéről értekezik, majd rátér a mindenkori főispán kötelességeire és feladataira: egész évben a megyében kell tartózkodnia, részt kell vennie a megyegyűlések ülésein, ezekről jelentéseket kell küldeni a kancelláriának és a helytartótanácsnak, más hivatalt nem visel­het, gyakrabban kell ellenőriznie a megyekasszát, évente egyszer körbeutazni a megyét, megvizsgálni a községeket stb.. A szigorúan vett hivatali hatáskör mel­lett segédkezniük kell az „ultra liberális párt" túlkapásaival szemben. „Továb­biakban fel kell kínálniuk minden olyan dolgot, ami a jó ügyet szolgálná [...] nem szabad sem erkölcsi sem jogi eszközt felhasználatlanul hagyni, ha azzal a megyében a kormányhoz és az alkotmányhoz hű többséget lehet nyerni. " Ily mó­don kell növelni és támogatni a főispánok valamint az adminisztrátorok tekin­télyét. Leszögezik továbbá, hogy ezek a rendszabályok nem tartalmaznak sem­milyen újítást, mivel e rendelkezések által „a főispán újra az lesz, aminek a ma­gyar alkotmány meghatározta" - az 1723. évi 56. törvénycikk által. Az eddigi 600-1500 forintos fizetésüket megemelték, 26 megye főispánjai 5000, a másik 26 megyéé 6000 forintot kapnak, ami azonban nem függ össze a teljesített szolgálattal. Minden főispán mellé a kormánynak és a főispánnak felelős titká­rokat neveznek ki, évi 700 forintos fizetéssel, amit szintén az állam biztosít. A rendszer bevezetésének forgatókönyvét is tartalmazza a tervezet: legfel­sőbb leiratban tudatják a magyar udvari kancellárral a döntést, ezt követően a helytartótanáccsal ki kell dolgoztatnia a megfelelő instrukciót, és három hóna­pon belül beterjeszteni, majd ismét legfelsőbb leiratban felszólítani a magyar kancellárt, hogy világosítsa fel a megyék vezetőségét, milyen bizalmas jelenté­seket kell készíteniük. 30 Apponyi mellett Széchen Antal is járt Metterniehnél. Andics E.: Metternich i. m. 214. 31 HHStA, KA, StK Protokoll Band 23. 1844. 1844:744. Az akta nem áll a kutatás rendelkezésé­re. Miskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorszakban. Franklin Társulat, Budapest, 1938. 118. A bi­zottság megalakításáról emlékiratában Szőgyény-Marich László is beszámolt. Szőgyény-Marich L.: Emlékiratai i. m. 27. 32 MOL A 45 1844:1166.

Next

/
Thumbnails
Contents