Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
KANCELLÁR ÉS KANCELLÁRIA A REFORMKOR VÉGÉN 613 ügyiratokat tartalmazza, de ezek valamilyen okból kifolyólag vagy nem kerültek iktatásra, vagy pedig kivették az iktatott iratok közül. Utóbbit az jelzi, hogy egyszerűen áthúzták az akta bal felső sarkán lévő iktatószámot.1 5 Hogy milyen logika mentén működött az ügyiratok iktatása a Magyar Udvari Kancellárián, nehéz megmondani, mivel az ügykörök tekintetében sok az átfedés az egyes állagok között, vélhetően a kancellár szubjektív véleménye játszott benne nagyobb szerepet. Az általános ügyiratok mutatókönyveiben sorakozó akták főként a közigazgatás és az igazságszolgáltatás körébe tartozó ügyeket foglalják magukba. Itt találhatóak a megyei életet érintő különféle kérdésekkel kapcsolatos ügyek, például a katonák elszállásolásáról; megyegyűlések jegyzőkönyveinek azon csoportja, amelyek nem érintenek az országos politika szempontjából fontos kérdéseket; bűnügyi nyilvántartások vagy (hadi)adó nyilvántartások. Hasonlóképpen az egyes városokat érintő ügyek, például Debrecen esetében az 1845-46 folyamán lefolytatott bűnügyi eljárások nyilvántartása vagy név- és bérjegyzékek. Az általános ügyek közé kerültek a különféle peres ügyek, névváltoztatási kérelmek, nemesi vagy bárói címért való folyamodványok és nyugdíj kérelmek, illetve világi vagy egyházi méltóságért folyamodó kérelmek. Továbbá az infrastruktúrát érintő ügyek is helyet kaptak itt, mint például a Duna szabályozási munkálatok. Az elnöki iratok között szintén találhatóak a közigazgatás és igazságszolgáltatás területéhez tartozó ügyek, de tovább bővül az ügyiratok típusa. Itt találhatóak a kormányhatósági álláshelyek betöltésére vonatkozó kérelmek, fizetésemelési kérelmek; infrastruktúrát érintő kérdések: a Tisza-szabályozás munkálatait érintő financiális problémák valamint Széchenyi István felterjesztései, vasútépítéshez kapcsolódó ügyiratok; megyegyűlések jegyzőkönyveinek azon csoportja, amelyek az 1847-48. évi országgyűlésre küldendő követek megválasztására illetve a nádorválasztásra vonatkoznak; sajtó és cenzúra körébe tartozó ügyek; egyes egyházi méltóságok kinevezése; lengyel menekültek ügyei; országgyűlési kiadásokra vonatkozó pénzügyi kérelmek. Továbbá e kérdéskörökben a kancellárhoz intézett legfelsőbb leiratok, főispánok és adminisztrátorok jelentései. A bizalmasan iktatott elnöki iratok ügyiratainak tematikáját tekintve lényeges eltérés nem figyelhető meg az elnöki iratokhoz képest. Az iktatlan iratok jelentős részét teszik ki az Apponyinak címzett üdvözlő levelek 1846. áprilisban történt másodkancellári kinevezése kapcsán, és az ezekre küldött válaszok; néhány hasonló irat található még itt 1847 végéről, a főkancellári kinevezését illetően. Ezen kívül néhány elnöki irat piszkozata került az akták közé, például a cenzúrához, Tisza-szabályozáshoz vagy a városi ügyekhez kapcsolódó iratok is. A kutatás rendelkezésére álló kancelláriai ügyiratok mennyisége és az ügykörök sokszínűsége alapján a kancellária történetének megírása Apponyi kancellársága idején túlmutat a tanulmány keretein. Egy év kiemelése az emlí-15 Az iratok mai lelőhelye Acta generalia MOL A 39; Acta praesidialia MOL A 45; Acta praesidialia secretiora MOL A 49; iktatlan iratok MOL A 135 3. csomó.
