Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
612 CZINEGE SZILVIA ek a hadügy területére tartozókat. A magyar udvari kancelláriáról a Staatsrat elé kerültek a különböző egyházi és világi kinevezésekért, kegydíjakért, anyagi támogatásért, nemesi vagy bárói címért, névváltoztatásért folyamodó kérelmek, oktatásügyet érintő ügyiratok, illetve a kancelláriai tanács üléseinek jegyzőkönyvei.11 Ezeket a felterjesztéseket a Magyar Udvari Kancellária tette, egykét kivételtől eltekintve, amikor maga Apponyi György, mint másodkancellár volt a felterjesztő, például a Helytartótanács 1847 első félévére vonatkozó jegyzékei esetében vagy egy egyházi méltóság kinevezése kapcsán.1 2 Az államkonferenciát a napóleoni háborúk idején hívták életre az államtanács teendőit megkönnyítendő. A tanácskozások rendje és a döntéshozatalban való részvételének mértéke az évek alatt szintén változott, Metternich irányítása alatt vált kizárólagos döntéshozó fórummá, élén — Kolowrat közreműködésének köszönhetően — az uralkodó állt. A negyvenes évek folyamán alakult ki az ügyek tárgyalásának 1848-ig fennálló rendje, amelynek keretén belül létrehoztak egy külön bizottságot a magyar ügyek megtárgyalására (Komitéé zur Behandlung ungarischer Angelegenheiten), ezt Separatkonferenznek is nevezték, de az ügyek köre sok egyezést mutat a Staatskonferenz ügyeivel.13 Az államkonferencia ülésein tárgyalt magyar kancelláriai felterjesztéseket zömében Apponyi neve alatt küldték, s az ügyköröket tekintve leginkább a közigazgatás, horvát kérdés, erdélyi országgyűlési ügyek, sajtó- és cenzúrakérdések valamint az ellenzék köré csoportosultak. Az ügyiratok egy kisebb hányada maradt Kolowrat miniszternél, tárgyukat tekintve több az átfedés a Staatsrat és a Staatskonferenz elé került aktákkal: megyei konzervatívok támogatása, kegydíj-kérelmek, gabonakivitel, sajtóügyek, vagy például Kübeck báró felterjesztése avégett, hogy Apponyi vámmentesen juthasson hozzá egy Párizsból rendelt étkészlethez.14 A Magyar Udvari Kancellária a birodalmi apparátus fontos részét képezte, évente tizenöt- húszezer ügy futott át rajta, amelyek egy része az uralkodó tanácskozó szervei elé került. Apponyi György kancellársága idején három csoportba iktatták a beérkezett kormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási és egyházi ügyeket: egy általános ügyiratokat tartalmazó állagba (Acta generalia), kvantitatív tekintetben a legjelentősebb, ezen kívül lényegesen kevesebb irat került az elnöki iratok közé (Acta praesidialia), s még kisebb mennyiségű a bizalmasan iktatott elnöki iratok közé (Acta praesidialia secretiora). Ezek mellett van még egy az ügyvitelhez kapcsolódó állag, az iktatlan iratok, amely a Pálffy Fidél, Mailáth Antal és Apponyi György kancellársága idején keletkezett 11 Apponyi kancellársága idején évente 5-600 darab ügyirat. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (továbbiakban: HHStA), Kabinettsarchiv (továbbiakban: KA), Staatsrat (továbbiakban: StR) Akten 1846-1848., StR Protokoll 1846-1848. 12 HHStA, KA, StR 1847:5435 és 1847:6415. 13 Ress Imre - Pajkossy Gábor: A Staatskonferenz (Konferenz, Ministerialkonferenz) magyar vonatkozású iratai: (A-, B-, S-sorozat), 1809-1848: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien Kabinettsarchiv, Magyar Országos Levéltár Filmtár: repertórium. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1998. 3-6. 14 HHStA, KA, StR, Minister Kolowrat Akten (továbbiakban: MKA) 1847:1716.; MOL A 49 1847:253.
