Századok – 2012

TANULMÁNY - Germuska Pál: Szocialista csoda? Magyar iparfejlesztési politika és gazdasági növekedés, 1950-1975 I/47

58 GERMUSKA PÁL nyugat lehagyását egyebek mellett a műtrágya-, a műszál- és műanyagtermelés megsokszorozásával kívánták megvalósítani.5 4 A magyar gazdasági vezetés 1958-59-ben értékelte a hazai vegyipar helyzetét, és az MSZMP — fent említett — 1959. novemberi kongresszusa már a szocialista iparosítás kulcskérdésének nevezte az ágazat gyors fejlesztését.5 5 A magyar vegyipar súlyos elmaradottsá­gát nagyszabású, mintegy 11 milliárd forintos átfogó fejlesztési programmal kí­vánta behozni a készülő II. ötéves terv. Öt év alatt a termelés megduplázását kí­vánták elérni a nehézvegyiparban (műtrágya, klór stb.), a szerves-vegyiparban (műszálak, műanyagok) és a gyógyszeriparban. Ehhez komoly váltást kellett el­érni a nyersanyag-felhasználásban is: az addig szénre épülő vegyiparban meg­honosítani a petrolkémiai eljárásokat, és ehhez megfelelő mennyiségben biztosí­tani a kőolajat és a földgázt - akár hazai termelésből, akár KGST-importból. Az MSZMP PB 1960. május 24-én hagyta jóvá a vegyipari program előkészítését.5 6 A vegyipari ágazat számára a II. ötéves terv ugyan csak 9,4 milliárd Ft be­ruházást irányzott elő, ám ezt a Minisztertanács Gazdasági Bizottsága rövide­sen 11 milliárdra emelte - éppen a program meggyorsítása érdekében. A beru­házások 60%-a jutott a műszál, a műtrágya és a műanyaggyártás fokozására, a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK) átállították földgázra, amivel megkezdődött a petrolkémiai ipar alapjainak lerakása is. A fejlesztések ellenére még 1964-ben is tetemes összeget kellett költeni az említett három fő termék nyugati import­jára, ezért az 1966-1970 közötti időszakban további 20 milliárd Ft beruházást tartott szükségesnek a párt- és állami vezetés.57 Amint azt a 3 éves és a II. ötéves terv célkitűzéseiből is láttuk, a vegyipar mellett a másik preferált ágazat a gépipar volt. Az egyik kitörési pontnak tekin­tett, nagyszabású dízelmotor-gyártási program, és az ahhoz kapcsolódó motor­vonatgyártás ugyanakkor néhány éven belül súlyos kudarccal zárult. Hiába kapta a dízelprogram a II. ötéves terv gépipari beruházásainak negyedét (300 millió Ft-ot) a hazai konstrukció számos műszaki hibát hordozott, az exportált motorvonatokat sűrűn kellett javítani, az exportot pedig eleve csak jelentős ál­lami dotációval tudták teljesíteni a vállalatok. További gondot okozott, hogy a KGST szakosítási döntések alapján a hazai gépipar több fontos termék gyártá­sát leállította (pl. vasúti tehervagonok), ám a partnerországok vállalatai nem tudták biztosítani a magyar igények kielégítését. így például a vagongyártást kellett újra indítani, igen komoly költséggel.58 A gépipar fejlesztésétől nemcsak a grandiózus vegyipari projekt, hanem a hadiipar ismét erőteljesebb bővítése is elvonta a forrásokat. 1961 januárjában ugyanis egy új, nagyszabású fegyverkezési program előkészítése vette kezdetét a szovjet blokkban. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete 1961. már­ciusi ülésén elfogadott egy 2,8 milliárd rubeles programot a szövetséges hadsere-54 Berend T. Iván: Gazdasági útkeresés... i. m. 317-323. 55 A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának jegyzőkönyve. 1959. november 30. -december 5. 599-616. 56 Az MSZMP PB 1960. május 24-i ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS 288. f., 5. csop., 184. ő. e. 57 Az MSZMP PB 1964. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS 288. f., 5. csop., 344. ő. e. 58 Lásd részletesen Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet. I. m. 346-350.

Next

/
Thumbnails
Contents