Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
588 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF olyan reformjavaslatokat tett, melyeket a municipalisták már elfogadtak, vagy várható volt, hogy rövidesen elfogadnak. Ezt követően pedig - apróbb módosításokkal - az első cikkeiben írottakkal megegyező szellemben publikált egészen addig, amíg Kovács Lajos írásaival állásfoglalásra nem késztette. A centralisták cikkeiben tapasztalható „következetlenség" oka tehát az, hogy Eötvös és társai a lap átvételekor nem tudtak megegyezni a követendő taktikában. Eötvös csak a Kovács Lajossal való vita után, 1845 szeptemberében kezdte részletesen tárgyalni elveit a Pesti Hírlapban,10 9 azonban akkor sem saját jószántából, hanem a konzervatív Budapesti Hiradó őt ért támadására válaszolva.11 0 Visszatérve az elemzett íráshoz: Eötvös a cikk végén immár sokadszor jegyzi meg, hogy addig nem mondanak le a megyerendszerről, amíg az alkotmánynak nem lesz jobb garanciája. Az Ügyünkben III-ban Eötvös ismét kiemeli a haladó párt programjának azon pontjait, melyek a megyék hatáskörét csökkentik, ezeken keresztül kívánja bizonyítani, hogy köztük és a megyerendszer védelmezői között csupán annyi a különbség, hogy a centralisták kimondták: fő céljuk a központosítás. Eötvös szerint rövidesen ki fog derülni, kinek van igaza, amiből úgy tűnik, szerinte az átalakulás kérdése bármelyik pillanatban eldőlhet. Az Ügyünkben utolsó darabjában Eötvös kifejti, hogy Kovács Lajossal ellentétben úgy gondolja, nem kivihetetlen a parlamentáris kormány, hiszen máris több barátja van, mint egy évvel azelőtt, és az Erdélyi Hiradó is azt tűzte ki célul.111 A centralista elvekkel szemben az adott pillanatban a konzervatívok és a municipalisták állnak, akik közül az elsőként említettekkel nem fognak tudni szót érteni, az utóbbiakkal viszont lehetséges, ami iránt nagy bizalommal él. ,,A' dolgok' ezen állásában valóban nem felette nagy Optimismus szükséges, hogy azon reményünket fejezzük ki, miként mindazok, kik e' hazában a' haladás' zászlói alatt állanak, velünk, 's pedig nem sokára alapelvünkre nézve is kezet fognak fogni [...]". Már ebből a rövid részletből is látszik, hogy Eötvös az ellenzék összefogását a centralista elvek alapján képzelte el, és a cikk lejjebb olvasható sorai is ezt az elképzelést erősítik meg. ,,[M]i megvagyunk győződve, hogy bármennyi ellenszenv mutatkozzék még most is az általunk felállított elv iránt, már talán a' jövő törvényhozás a' törvényhozási központosítás' zászlói alatt egyesítve fogja látni azon egész pártot, melly hazánk haladását 's kifejlődését tűzte czéljául."112 109 Vö. MST I. 770. 110 Az Eötvöst nézetei kifejtésére késztető cikkek - D [Dessewffy Emil]: A Pesti Hirlap legújabb vallomásai. I—II. Budapesti Hiradó (A továbbiakban: BpH) 1845. július 6. 210. sz. 13.; BpH 1845. július 8. 211. sz. 17.; D [f/ő].- A központosítok tévedései. BpH 1845. július 11. 213. sz. 25-26.; D [Uo]: Eszmetöredékek azon kérdés felett: vájjon lehető-é nálunk az uj R Hirlap szerinti „parlamentaris kormány?". BpH 1845. július 13. 214. sz. 29.; D [Uo]: Mikép lehet magunkon igazitanunk?. BpH 1845. július 17. 216. sz. 37.; D [Uő]: Lehetne-é rajtunk igazítani?. BpH 1845. július 18. 217. sz. 41. 111 Lásd X. Z. [Gr. Teleki Domokos]: Átalakulásunk. II. EH 1845. április 8. 28. sz. 217. - Mint fentebb már láthattuk, Teleki Domokos, az Erdélyi Hiradó szerkesztője valóban célul tűzte ki a parlamentáris kormányt, de szerinte ez csak több nemzedék elteltével valósulhat meg. Eötvös állítása tehát ismét nem tükrözi teljes egészében a valóságot. 112 E. [Eötvös József]: Ügyünkben. IV PH 1845. július 6. 498. sz. 13-14.; ua. A centralisták vezéreszméiről. 4. c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 194-203.; ua. Ügyünkben. IV c. In: Uő: Reform és hazafiság II i. m. 162-171.
