Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
586 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF tio", ezért azt parlamentáris kormánnyal szeretné felcserélni.10 3 Az Eötvös és Szalay, illetve Irinyi által képviselt elvek összehasonlítása után Kovács Lajos megállapítja, hogy Eötvös mindvégig következetes maradt a közvetlenül a lap átvétele után kifejtett elveihez, Szalay és Irinyi viszont jóval tovább mentek. Ez teszi indokolttá Kovács szerint, hogy — annak ellenére, hogy korábban következetesen egyes szám első személyben írt — a többes szám első személyű képviseleti beszédmódot használva,10 4 így mintegy lapja nevében feltegye a kérdést a centralistáknak: „Tudni szeretnők mégis minden esetre, [...] mellyik centralisatiot tekintsük sajátkép a' E Hírlapénak; a' b. Eötvösét-e, vagy az Irinyiét? mert ha e' kettő egy helyen megfér, ugy igazán »nem kell kétségbe esni« a' municipalitasok legforróbb barátai, 's a' centralisatio antimunicipalis apostolai a' P Hírlapban meglelik organumjokat együtt, egy helyen."10 5 Kovács Lajos ügyes retorikai manőverrel úgy állítja be a Pesti Hírlapot, mint amelyben egymás mellett jelenhetnek meg a centralisták és a municipalisták eszméi, és amely így az ellenzék közös orgánumául szolgál. Kísérlete arra irányul, hogy a két szemben álló csoportot kibékítse azáltal, hogy a Pesti Hirlap egyik meghatározó politikusát a municipalistákhoz közel állónak mutatja. Az idézett szövegrészben kiemelt, „nem kell kétségbe esni" kifejezés pedig egy, a Pesti Hírlapban korábban megjelent írásra utal.10 6 Ennek szerzője, Szalay László a Budapesti Híradóval polemizál. Kifejti, hogy ők továbbra is azon elvek mentén kívánnak haladni, melyeknek a Pesti Hirlap korábban orgánuma volt. Egyetlen kivétel ez alól a megyerendszer bírálata, azonban — mint ironikusan megjegyzi — a helyhatóságok barátainak nem kell kétségbe esniük, mivel a municípiumok védelmét ezentúl a konzervatív Budapesti Hiradó fogja ellátni. Kovács Lajos imént idézett cikkében láthatóan Szalay ez utóbbi megjegyzésére válaszol. A megyerendszer barátainak nem kell kétségbe esniük, hiszen orgánumuk támadt a centralista Pesti Hírlapban. Kovács Lajos tehát amellett, hogy próbálja közelebb hozni egymáshoz a két szemben álló párttöredéket, szóhasználatában gúnyolja is Szalayt, amiért az mégiscsak teret engedett a municipalista eszméknek lapjában. 103 Irinyi centralizációval kapcsolatos nézeteire nézve 1. - I. J. [Irinyi József]: Átalakulásunk. I-IV PH 1845. február 16. 431. sz. 104-105.; PH 1845. február 20. 432. sz. 113-114.; PH 1845. február 23. 433. sz. 123-124.; PH 1845. február 27. 434. sz. 131-132. 104 A képviseleti beszédmód kifejezést a Dávidházi Péter által alkalmazott nemzetképviseleti beszédmódra alapozva használtam. Dávidházi szerint: ,,[ajz őseinktől kapott nyelvi kincsről beszélve Toldy [...] egyetlen szóba sűrítette a nemzetképviseleti beszédmód három közösségsugalló jellegzetességét: a többes szám első személyt, a (birtokosokat is összefogó) birtokviszonyt, valamint a genealógiai metaforát, s ezáltal ugyanazon történeti egységbe foglalta magát olvasóival." - Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. (Irodalomtudomány és Kritika.) Bp. 2004. 129. - Úgy vélem, hogy a Dávidházi által felsorolt közösségsugalló jellegzetességek közül az első kettő a képviseleti beszédmódra is jellemző, míg a genealógiai metafora helyett itt az ideológiai, vagy az egy intézményhez tatozást kifejező kerül előtérbe, például a „pártunk", vagy a „lapunk" kifejezések használata esetében. 105 Kovács Lajos: Pesti Hirlap és a' Centralisatio. III. EH 1845. április 28. 34. sz. 265-266. -Kiemelés az eredetiben. 106 [Szalay László]: [Nem kell kétségbeesni]. PH 1844. július 21. 371. sz. 493.; ua. Pesti Hírlap és Budapesti Híradó c. In: Szalay L.: Publicistái dolgozatok. I. i. m. 209-213.
