Századok – 2012

TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563

A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 581 Szemere 1845. június 18-i levelében ismét egy beszéde megjelentetéséről ír Szalaynak. „Azt vélem, hogy ha beszédemből a lényegest kinyomatni engedik, elégedjünk meg vele ez úttal, s nem gondolnám, hogy azt kivinni nehéz lenne, de ha idő nincs, akkor a könnyű is nehez, tehát hogy rajtad s magamon segítsek, szólítsd föl arra Vadnay Rudolf ügyvédet, - Kóczán [?] segédét, Miksának testvérét".83

A levélből nem derül ki, hogy Szemerének pontosan melyik beszédéről is van szó, de valószínűsíthetően a lap 1845. június 27-i számában, a Törvényhatósági dolgok rovatban megjelentre gondolhatunk, mely a borsodi megyegyűlésen 1845. május 15-én hangzott el. Ebben az adminisztrátori rendszerről értekezik. Rávilágít arra, hogy e' „rendszernek [...] egyenes és legközelebbi czélja, többséget szerezni a' kormánynak, mind a megyékben, mind az o. [rszág]gyülésen." Elismeri, hogy a kormánynak joga van többségre törekedni, de ezt „csak az alkotmány' határain belől keresett eszközökkel 's csak annak szellemével egyezőleg kellene megszerezni iparkodni." Alkotmányellenesnek tartja tehát az adminisztrátori rendszert, és egyben olyan lépésnek, mely a szabad élet kifejlődésének nem kedvez. Figyelmezteti azokat, „kik a főispáni hivatalt eddig örökösnek hitték", hogy egyes megyékben az adminisztrátor „a gyűlésben azért lesz jelen, hogy a' függetlenség elnémuljon, csak egy lesz igaz vélemény, a többi mind haeresis, a' hivatalok nem képesség, hanem színezet szerint fognak osztatni", majd megrója a fentebb említetteket, hogy „ez eljárás ellen, általa saját érdekük is sértetvén, nyíltan felszólalni nem bátorkodtak". Elismeri azonban, hogy az adminisztrátori rendszernek van jó oldala is, „t. i. szaporodott ellenőrködése alatt a' közigazgatás jobb és gyorsabb lehet", ami a jogokkal nem bíró nép számára igazi nyereség. Szónoklata végén Szemere még két olyan észrevételt tesz, melyekről már követjelentési beszédében is ejtett szót. Elsőként arra figyelmezteti a rendeket, hogy a kormány magát centralisalja, organisalja. „Mit a' központi kormány kitervez, annak kivitelére a' megyékben egy egy hatalom állitatik, melly csak a' megyékre nézve állandó, de a' kormányra nézve függő, és általa változható, 's a' veszély épen ebben van. Mert midőn a' kormánypárt nemcsak a' hatalmat birja, de munkálatába egységet, rendet, tervet is hozott, akkor a' reform-párt, mellynek részén az igazság van, de hatalom nincs, egységet, rendet, tervet nélkülöz. Az az, mi gyöngék vagyunk az eloszlás által, mert minden megyei párt elszigetelve a' többitől, magának küzd, a' kormánypárt pedig erős az eloszlás által, mert bár külön, de összefüggőleg és egyetértve dolgozik." Szemere mindebből arra a következtetésre jut, hogy ,,a' reformpártnak is organisálni kelletik magát országszerte, 's ez organisált pártegység legyen azon alap, mellyen annak minden tagja, minden hírlapja 's minden hozzátartozó törvényhatóság mozogjon; mert, [...] mig a' reformpárt tetteiben terv, 's terveiben országos egység és összehangzó számítás nem leend, addig nem győz, 's mig ez nem győz, addig nemzetünk sem szabad, sem boldog nem lesz." Második észrevétele az utasítások eltörlésével kapcsolatos, melyet januárban még azért javasolt, mivel azok lehetetlenné tették a pártok egymás közötti egyezkedését és így a reformok be-83

Szemere Bertalan Szalay Lászlóhoz. 1845. június 18. In: Ruszoly J.: Szemere i. m. 32-33.