Századok – 2012

TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563

580 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF gás szükségességét a Pesti Hirlap hasábjain.7 9 Elképzelhető azonban az is, hogy Szemere a centralisták és saját eszméinek egyezésére utalt a levélben. Ezt való­színűsíti, hogy a Szemere beszédében kifejtett elvek között található két tipi­kus centralista eszme, a követutasítások eltörlése és a felelős kormány is. A borsodi politikus és a centralisták által propagált eszmék rokonságára később Csengery Antal is utalt Szemeréről írott jellemrajzában. Csengery szerint az Ellenzéki Nyilatkozat létrehozását megelőzően „Szemere az új P.[esti] Hirlap tanait képviselte az egyezkedésekben oly határozott, mint gyönyörűen szerkezeit javaslatával".8 0 Csengery állítását alátámasztani látszik egy ismeret­len szerzőjű levél, mely szerint az 1847. március 15-ei ellenzéki tanácskozás előtt „3 programm javaslat adatott bé [...] l-ő Kossuth által megyei rendszer szellemében. [...] 2-dik B. Eötvös József és 3-k Szemere Bertalan által közpon­tosítási elvből ki indulva". A tanácskozáson továbbá Szemere ugyanúgy nyilat­kozott, mint Eötvös, aki kifejtette, hogy „Magyar országnak központosítás nél­kül jövendője nem lehet, azonban míg ezt a felelős kormányai együtt ki lehetne vinni, ő is meg nyugszik a megyei rendszer védésében s csak azt kívánja, miként a központosított felelős kormány elérendő czélul tűzessék ki, melyre minden igaz el­lenzéki ember törekedni, s ereje szerint működni köteles legyen".81 Kemény Zsig­mond értékelése némiképp eltér az előzőektől. Szerinte Szemere ,,a' másik kettő­től egészen különböző programtervet" készített, de „[ejbben majd minden lehető árnyolat megtalálta kedvencz eszméjét", melyek közül Kemény első helyen a par­lamentáris kormányt említi.8 2 A kortársi értelmezésekből tehát az a következtetés szűrhető le, hogy Szemere 1847-ben már nyíltan állást foglalt a központosítás esz­méje mellett. Szalayéknak 1845 folyamán jól jött, hogy Szemere addig nem állt nyíltan a centralisták mellé, hiszen így a volt borsodi követ az ellenzék megye párti ré­szének szemében — annak ellenére, hogy többen tudtak a centralistákhoz fűző­dő kapcsolatáról — megőrizte hitelét. Ennek következtében ő nem keltett gya­nakvást azzal, hogy kimondta, az ellenzéknek párttá kell szerveződnie. Sza­layék tollából ugyanis ez a kijelentés csak elutasítással találkozhatott volna, rá­adásul egy ilyen megállapítás egyenértékű lett volna annak beismerésével, hogy a municipalisták nélkül képtelenek megvalósítani reformelképzeléseiket. Ez pedig a centralisták és eszméik vereségét okozta volna. Azt követően azon­ban, hogy Szemere a párttá szerveződés szükségessége mellett érvelt, a centra­listák már következmények nélkül tehették meg ugyanezt. 79 A szóban forgó cikkek - E. [Eötvös József]: Állásunk. PH 1845. március 23. 441. sz. 189-190.; ua. A Pesti Hirlap állása c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 147-156; ua. Állásunk c. Uő: Reform és hazafiság II i. m. 105-114; E. [USí Ügyünkben. IV PH 1845. július 6. 498. sz. 13-14.; ua. A centra­listák vezéreszméiről 4. c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 194-203.; ua. Ügyünkben. IV c. In: Uő: Reform és hazafiság II i. m. 162-171.; Sz. L. [Szalay László]: Tévedések. I. PH 1845. július 13. 502. sz. 29.; ua. In: Szalay L.: Publicistái dolgozatok II i. m. 58-63. 80 Csengery A.: Szemere Bertalan i. m. 235. 81 Pest, 1847 április 5. Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15.-i ellenzé­ki konferencia és az ugyanakkor tartott konzervatív tanácskozás eseményeiről. In: Kossuth Lajos összes munkái. XI. i. m. 128-130. 82 Kemény Zsigmond Wesselényi Miklóshoz. 1847. április 17. In: Kemény Zsigmond levelezése i. m. 93-97.

Next

/
Thumbnails
Contents