Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
568 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF az indokolta, hogy Kossuth a Pesti Hirlap szerkesztése során bebizonyította, a kor politikai életének alakításában egyre nagyobb szerepet kap a publicisztika. Ennek eredményeképpen a kormány igyekezett megszerezni az irányító szerepet ezen a téren is. A Világ, a hazai konzervativizmus orgánuma 1844 júliusától Dessewffy Emil személyében új szerkesztővel, új — Budapesti Hiradó — néven jelent meg, és a másik konzervatív lap, a Nemzeti Újság vezetése és külseje is megújult 1845 elejétől.2 2 Ráadásul a Budapesti Hiradó első számától kezdve heti négy alkalommal jelent meg, míg a Pesti Hirlap továbbra is csak kétszer egy héten. A Világ újjászervezése időben pontosan egybeesik a Pesti Hirlap szerkesztő-, és politikai irányváltásával, így egyértelmű, hogy a megújulásával sokkal színvonalasabbá váló konzervatív lap elsődleges célja a liberális sajtóorgánum elbizonytalanodó olvasóinak megnyerése a konzervatívok által propagált eszmék számára. Ebben a törekvésében szegődött mellé a néhány hónap múlva szintén megújuló, és immár heti négy alkalommal megjelenő Nemzeti Újság, miközben az egyre inkább a konzervatívok felé húzó Széchenyi Jelenkor című lapja a kormánytól függetlenül vette fel a harcot a Pesti Hírlappal, mely csak hónapokkal a konzervatív sajtóorgánumok után, 1845. április l-jétől jelenhetett meg hetente négyszer. Metternichnek pedig azáltal, hogy a centralisták kezébe adta a Pesti Hírlapot, sikerült összetűzéseket generálnia Eötvösék és a municipalisták között. Ez utóbbiak szimpatizánsai az elvi különbségek miatt nem voltak hajlandóak tovább járatni a lapot, melynek egyébként publicisztikai stílusa sem nyerte el a tetszésüket.2 3 A hirtelen minden irányból tűz alá kerülő Pesti Hirlap előfizetőinek száma 1844 végére 5200-ról 500-ra csökkent.2 4 A centralisták ez után következő lépéseinek megértéséhez fontos tisztáznunk: hogyan látták a lap átvételekor az abban rejlő lehetőségeket. Az előfizetők számának gyors csökkenése ugyanis látszólag semmilyen hatást sem gyakorolt Eötvösékre, pedig az olvasók ennél egyértelműbben nem is jelezhették volna nemtetszésüket. Ez csak abban az esetben érthető, ha a centralisták számítottak erre az eshetőségre, illetve ha Eötvös sejtette, hogy a lapot Metternichnek tett ajánlata folyományaként kapták meg. Ez utóbbi esetben ugyanis nem kellett tartaniuk attól, hogy az előfizetők számának csökkenése miatt Landerer más szerkesztőket állít a lap élére. A következő fejezetben tehát megvizsgálom a centralisták lappal kapcsolatos előzetes elképzeléseit, hogy valószínűsítsem, Eötvösék számítottak az előfizetők számának csökkenésére. 2. 2. A centralisták elképzelései a lapban rejlő lehetőségekről Az, hogy egy lap alapításakor vagy átvételekor a leendő szerkesztők hogyan látják a folyóiratban rejlő lehetőségeket, rendszerint leszűrhető a lap kiadójával kötött szerződésükből. Ez Kossuth Lajos és Landerer Lajos Pesti Hirlap tárgyában kötött szerződésein keresztül jól szemléltethető. 22 MST I. 778-788.; Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Bp. 1989. 88.; Fenyő /.: A centralisták i. m. 263. 23 MST I. 762.; Szántó György Tibor: Csengery Antal. (A Múlt Magyar Tudósai.) Bp. 1984. 44-45. 24 Szalay László levelei. Kiad. Szalay Gábor. Bp. 1913. 111.
