Századok – 2012

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517

A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 533 hogy a legelső hasonló alkalommal őt, „mint a szabadság és országos független­ség megvédésének akadályozására a camarilla érdekében lázít, törvény elébe fogja a kormány állítani."87 Kossuth levelének hátoldalán a következő feljegy­zés található: „Megjelenésre hivandó - dec. 28-án 1848." Majd: „Itt lévén Tán­csics, jövőre nem fog illyesre okot adni. Madarász."88 Táncsics jóvá akarta tenni a történteket, ezért lapja december 29-i (26.) számában közölte az OHB decem­ber 22-én kibocsájtott nyílt rendeletét, valamint Kossuthnak ugyancsak 22-én kelt, „Magyarország népeihez" intézett igen terjedelmes felhívását. A számot azonnal bemutatták Madarásznak, aki még ezen a napon utasította Pest váro­sát, hogy az ebben a számban található kormányközlemények miatt ezt a szá­mot engedje a postán szétküldeni.8 9 Az Országos Rendőrség és a főváros kiürítése A Honvédelmi Bizottmány üléseiről tudomásunk szerint rendszeresen nem készült jegyzőkönyv, ha igen, azokat nem ismerjük. így nem állapítható meg, hogy a kormány mikor foglalkozott először a főváros kiürítésének lehetőségé­vel. Kossuth elképzelése az volt, hogy a Pozsony térségéből visszavonuló sereg időről-időre fékezi ellentámadásával az osztrák fősereg előrenyomulását. En­nek egyik állomása lett volna a körülsáncolt Győrnél megvívandó ütközet. Gör­gei azonban december 26-án azt jelentette Győrből, hogy másnap elvonul a vá­rosból, mivel nem tudja magát tartani többé, mert különben ágyúinak felét el­vesztheti.9 0 A csatajelentés helyett érkező lehangoló tudósítást az OHB decem­ber 28-án tudatta a főváros lakosságával. Ezzel érzékeltette a növekvő vesze­delmet, ugyanakkor igyekezett megnyugtató magyarázattal szolgálni. „Tegnap — írta naplójában december 29-én Hunfalvy — falragaszok értesítették a kö­zönséget, hogy Görgey Győrt elhagyta más seregekkel való egyesülés végett, s hogy mennél inkább késik az ütközet, annál bizonyosabb a győzelem."91 A biza­kodó várakozás gyorsan szertefoszlott Perczel Mór december 30-án Mórnál el­szenvedett vereségének hírére. A főváros stratégiai kiürítése Görgei visszavonulása és Perczel vereségét követően azonnali feladattá vált. Végrehajtásában az országos rendőrségnek fontos szerep jutott. A kiürítés két lényeges feladatköre volt: egyrészt annak biztosítása, hogy a visszavonuló sereg át tudjon kelni a Lánchídon, másrészt a katonai készletek, az államkincstár és a bankjegynyomda biztonságos elszállí­tása. Utóbbi az érintett minisztériumokra és részben a hatóságokra hárult, de a rendőrség és a karhatalmat biztosító fővárosi nemzetőrség is kivette abból a ré-87 OHB 1848:4513. RPK 1848:543. KLÖM XIII. 813. 88 KLÖM XIII. 873. A feljegyzés az irattár számára rögzítette a történeteket. 89 RPK 1848:605. Madarász a rendeletben megjegyezte, hogy épségben marad a korábbi rendel­kezés. Ez azt jelenti, hogy a lap terjesztését a 24. szám után betiltották. 90 KLÖM XIII. 900. Görgei így indokolta a visszavonulást: „Győrnek erősítése áradásra s az iszapos környék járhatatlanságára van számítva. Mindennek vége, minthogy minden folyó vagy iszap annyira fagyott már, hogy mindenütt szabadon lehet járni-kelni. 91 Hunfalvy, Napló 129. Keserű megjegyzésekkel Pozsony és Győr feladásáról, az elveszett és megsemmisített gabonakészletekről.

Next

/
Thumbnails
Contents