Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
534 URBÁN ALADÁR szét. Az iratok tanúsága szerint az egész folyamat áttekintése és irányítása Kossuth kezében volt. A Lánchíd ideiglenes használatáról az OHB december 21-én rendelkezett. Arra utasította a hídépítési igazgatóságot, hogy a Budára átjáró hivatalos személyeknek „átjárási szabadjeggyel" lássa el.9 2 A budai hídfő biztosítását a nemzetőrségre bízta. A vár és a várkerület parancsnoka, Kiss Miklós alezredes december 22-én jelentette Madarásznak, hogy a híd magánérdekeltség, így a gond a városé kell, hogy legyen, mert ő az őrnek sem faköpenyeget, sem az őrségnek élelmet és világítást nem tud biztosítani. Madarász azonban azt válaszolta, hogy az ellátást biztosítják, mivel államérdekről van szó, s a feladat a járás-kelés biztosítása.93 Az osztrák sereg közeledésének hírére megnőtt azok száma, akik Budáról át akartak kelni a Lánchídon. Ezért Madarász december 25-én utasította Buda városát, hogy kettőzze meg a híd őrségét.9 4 Mikor Görgei elhagyta Győrt, hírére megkezdődtek az előkészületek, hogy a kincstári javakat Budáról Pestre szállítsák át. December 28-án Madarász értesítette a Lánchíd igazgatóságát, hogy a kormány számára történő szállításokat Hajnik Pál, az országos rendőrség osztályfőnöke felügyeli.9 5 December 29-én Kossuth utasította Lukács Dénes őrnagyot a honvédtüzérség és az Újépület parancsnokát, hogy értesítse a Lánchíd igazgatóságát és Hajnik Pált, miszerint másnap a hídon ágyúkat szállítanak. Az igazgatóság rendeljen ki egy szakértő technikust és Hajnik Pál is legyen jelen. Ók felügyeljék az átszállítást, amikor a lovakat ki kell fogni az ágyuk elől, s térközről-térközre úgy haladjanak óvatosan, nehogy megzavarják a Lánchíd egyensúlyát.96 A híd ellenőrzése nem a rendőrségre, hanem a nemzetőrségre tartozott. December 31-én Kossuth a budai városkapitányt figyelmeztette, hogy a hídnál a szekerek és lovak összecsoportozása rendelten tolongást okoz. Szigorú rendeletben utasította, hogy menjen a helyszínre és állítsa helyre a rendet. Intézkedjék, hogy a tolongás megszűnjön és a híd nyitva maradjon.9 7 A Lánchíd használatát akadályozták és az ikerfőváros hangulatát pedig erősen rontották a Buda felől egyesével vagy csoportosan érkező menekülő katonák. Ezért Kossuth már december 29-én utasította a HM-et és a rendőrminisztériumot (!), hogy a küldetés vagy hivatalos megbízás nélkül érkező, nyugtalanító híreket terjesztő kóborló katonákat, de a tiszteket is utasítsák 92 OHB 1848:6201. Mivel a fontosabb minisztériumok Budán voltak, a jegyeket a tisztviselőknek kellett biztosítani. A jegyeket a Szerviták épületében lehetett igényelni. Pest-budai nemzetőrök 320. 93 A levélváltás RPK 1848:452. 94 RPK 1848:517. Budai levelezés 1084. Az őrség növelése indokolt volt, de kis létszáma miatt nem tudta feladatát ellátni. Madarász dec. 27-én magyar-német felhívásban figyelmeztetett, hogy a hídon veszélyes az átjárás, mégis az éjjel az őröket megrohanva „százanként tódultak át rajta". Ezért elrendelte, hogy mindkét város a hídfőkhöz elegedő nemzetőri erőt rendeljen. Nyomtatvány. Szövege: Kéry, Napi krónikák 737. Pest és Buda városok rendőrkapitányainak dec. 27. és 28-án kelt jelentése, hogy miért volt gyenge az őrség. RPK 1848:608. 95 RPK 1848:601. 96 OHB 1848:7058. KLÖM XIII. 921. 97 OHB 1848:7110. KLÖM XIII. 937. Természetesen a Lánchíd nem biztosíthatta Görgei alakulatainak és Perzcel serege maradékának a Dunán történő gyors átkelését. Kossuth több rendeletben gondoskodott a folyón való átkelés biztosításáról. Dec. 31-én írta Görgeinek, hogy négy átjárót készített a Dunán. KLÖM XIII. 933-934.
