Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 531 nehezen települt át és csak július 19-én indult meg a hetente háromszor megjelenő Figyelmező.1 2 A lap ősztől kritikus hangvételű írásokat publikált, s azok különösen Kossuthot illették. December 8-án Madarász reggel 8-kor arra utasította Buda polgármesterét, hogy 6 órán belül tegyen jelentést, hogy a Figyelmező mikor tett eleget a sajtótörvény előírásának, illetve annak a követelménynek, hogy a megjelent példányokat a kiadásért felelős személy aláírásával benyújtotta-e a hatóságnak.73 Madarász egyidejűleg utasította Kovachich Őszinte (Kandid) tanácsost, hogy a Budapesten kiadott, a terjesztésre a postahivatalnak benyújtott hírlapok szétküldéséről haladéktalanul intézkedjék, kivéve a Figyelmező utolsó számát.7 4 A budai polgármester jelentését Madarász nem találta kielégítőnek, ezért december 9-én kiküldte Nyiri Józsa titkárt, hogy a jelentés kapcsán személyesen vizsgálja meg a „valótlanságok mibenlétét" és rövid úton jelentsen.7 5 Nyíri Józsa jelentését nem ismerjük. Madarász mindenesetre még 9-én értekezletet hívott egybe, amelyre 12 képviselőt, továbbá hírlapírókat és szerkesztőket hívott meg. A részt vevő Hunfalvy Pál szerint Maradász véleményüket kérte, hogy a Figyelmezőt, amelynek biztosítéka „nem teljes", néhány cikke miatt lehet-e perbe fogni. Ilyen például az az írása, amely szerint „Ferenc József engedelmességet parancsol, az országgyűlés pedig határozatában nem ismeri el az uralkodót. így „az ember nem tudja mit csináljon. Mert ha A-nak engedelmeskedik, B akasztatja fel, ha B-nek engedelmeskedik, A akasztja fel az embert." A napló úgy összegezi a megbeszélés eredményét, hogy a lapok cáfolják meg az állítást, „de pert indítani ellene nem lehet".7 6 Az értekezlet után Madarász a törvény adta más megoldást választotta. December 10-én három rendeletet adott ki a Figyelmezővel kapcsolatban. Először Pest városához intézett utasítást, amelyben elrendelte, hogy Vida lapját mindaddig tiltsák be, amíg a törvényes biztosítékot nem teszi le.77 A másik, ugyancsak „Pest városához" intézett rendelet megállapította, hogy Vida Károly lapjának megindulása óta egyetlen példányt sem mutatott be a hatóságnak, s ezzel megsértette a XVIII. tc.-et. Utasította tehát a várost, hogy a törvény értelmében „rögtöni intézkedést tegyen". Ezért a nevezett szerkesztőt mindezen mulasztásai miatt a törvény értelmében „köztörvényszék elé idéztesse".78 A harmadik rendelkezés is Pest városának szólt. Madarász megküldte mellékletként Buda polgármesterének jelentését és arra hivatkozva közölte, hogy Vida Károly apja, Vida András a Budapesti Híradó érdekében tette le a biztosítékot, s ezt a jótállást a szerkesztő a Figyelmező javára nem íratta át. Ezért a mulasztásért a szerkesztőt köztörvényszék elé kell állítani. Várja az erről szóló jelentést.79 Az OHB a ren-72 Sajtóbibliográfia 1/1.309. 73 RPK 1848:16. 74 RPK 1848:22. A lapok terjesztését Kapczy Tamás postai ellenőr állította le a Ferdinánd trónlemondásáról érkezett hírek miatt. 75 RPK 1848:29. a probléma a lap biztosítékának szabályszerű letételével volt kapcsolatban. Buda polgármestere júl. 30-án azt jelentette, hogy Vida Károly „nem kifogásolható módon" letette a biztosítékot. BM rendőri 1848-2-122. 76 Hunfalvy, Napló 120. Hunfalvy szerint a megbeszélésen részt vett Táncsics és Pálfi Albert is. 77 RPK 1848:34. 78 RPK 1848:35. A fogalmazvány külzetén: „Közlönybe adatott december 12-én." 79 RPK 1848:36.
