Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
530 URBÁN ALADÁR magyar származásúakat le kell tartóztatni, s velük mint hadifoglyokkal bánni. Az idegen származású tiszteket, ha szóban és írásban vállalják, hogy két évig Magyarország ellen nem harcolnak, s a kormány ellen sem szóban, sem tettleg nem lépnek fel, akkor magyar lakosságú településen helyezik el őket. Megkapják V2 fizetésüket, „rendőri fegyelem alatt" állnak és a helységet nem hagyhatják el.66 Nádossy Sándor ezredes az átszervezett HM katonai osztályának vezetője még aznap válaszolt. Azt javasolta az országos rendőri hivatalnak, hogy a név szerint felsorolt 29 tisztből 15-öt Debrecenbe, 8 főt Kecskemétre és 6-ot Jászberénybe szállítsanak.6 7 A rendőri osztály december 21-én a tisztek nagyobb csoportban történő elhelyezését rendőri szempontból nem tartotta tanácsosnak. Ezért azt javasolta a HM-nek, hogy 8-8 tisztet Debrecenbe illetve Kecskemétre, 7 tisztet (Nagy)Kőrösre és 6 főt Jászberénybe küldjenek. Kérte az intézkedést, hogy nevezetteket 22-én reggel 7-kor szállítsák a kitűzött helyre.6 8 Áttekintésünk végére maradt, de természetes, hogy a rendőri hivatal első intézkedése a sajtótermékekre vonatkozott. Madarász december 3-án „Elnöki rendelet"-et intézett Pest és Buda polgármesteréhez, amely hangsúlyozta, hogy a XVIII. tc. 30.§. 4. pontja a röpiratok, falragaszok és más nyomtatványok szerzőinek azokat szétküldése előtt aláírásukkal a helyi hatóságoknak kell benyújtani.69 Madarász ugyancsak december 3-án utasította Kovachich Kandid tanácsost és Kornis Károly titkárt, hogy vizsgálják át a fővárosban november során megjelent (és benyújtott) röpiratokat és falragaszokat. Egyben figyeljék a megjelenő röpiratokat és falragaszokat. Egyben figyeljék a megjelenő röpiratokat, hogy azok nem tanúsítanak-e „reactionárius irányt".7 0 A Közlöny december 5-i számában Madarász az OHB nevében figyelmeztette a nyomdatulajdonosokat felelősségükre, ha a bujtogatok koholmányokat és álhíreket közölnek. Ugyanebben a számban jelent meg Madarásznak a hatóságokhoz intézett utasítása, hogy azokat, akik árulják az álhíreket és koholmányokat, szigorúan büntessék meg, ha a nyomtatványokon nincsen feltüntetve a szerző neve és lakása. A kérdéskörhöz tartozik még, hogy Madarász december 15-én rendeletet fogalmazott, hogy a hivatalos falragaszok letépőit meg kell büntetni.7 1 A hírlapok ellenőrzése során a sajtótörvények megsértése miatt két lappal kellett a rendőrségnek foglalkoznia. Az egyik a Vida Károly által szerkesztett Figyelmező volt. A lap Jogutódja" a pozsonyi országgyűlés alatt ott naponta megjelent Budapesti Híradó c. konzervatív lapnak. Helyzeti előnyét felhasználva többnyire gyorsabban adott hírt, vagy közölt országgyűlési dokumentumokat, mind a Pesti Hírlap. A diéta végezetével a lap Pozsonyban nem volt életképes, így kiadója megszűntette. Vida a pesti radikálisokat támadó írásai miatt 66 OHB 1848:6001. KLÖM XIII. 814. Azért csak 29 tisztről van szó, mert az egyik magyar származású aláírta a nyilatkozatot. A rendelet végrehajtását Kossuth a HM-re és a rendőrségre bízta. 67 RPK 1848:412. 68 RPK 1848:285. 69 RPK 1848:1. Országos rendelkezése: Közlöny 1848.dec.5. 70 RPK 1848:2. Madarásznak ez a rendelete Kossuth nov. 30-án hozzá intézett utasítására keletkezett. Ez az álhíreket teijesztő, nyerészkedésen alapuló falragaszok elleni szigorú fellépést sürgette az országos rendőri igazgatóságtól. Közlöny 1848. dec. 3. KLÖM XIII. 597. 71 RPK 1848:516. Rávezetve: „Kinyomtatandó."
