Századok – 2012

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517

A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 521 Az értesítést csak akkor küldték szét, amikor december 18-ra elkészült az „Utasítások a postai levél és hirlap vizsgáló tisztviselők részére", c. részletes szabályrendelet. A levélvizsgálat legfontosabb szabálya, hogy a beérkezett leve­leket, akár bel- akár külföldről érkeztek, kiosztásuk előtt meg kell vizsgálni. Ha azok bármelyike a jelen állapotokat illetően gyanús szövegezésű, érthetetlen nyelven, esetleg számokkal (chiffre) íródott, azt „a rendőrségnél e czélra fel­állított hivatalához" azonnal be kell küldeni. Belföldi forgalomban a leveleket szét kell küldeni, kivéve olyan személyek esetében, akiket a kormány figyeltet, illetve ha a levélvizsgáló valamit gyanúsnak talál. Azokat a leveleket, amelye­ket hivatalos pecsét alatt akár külföldre, akár belföldre küldenek, nem kell fel­bontani. Ugyancsak nem bontandók fel azok a hivatalos vagy magán levelek, melyet „a nemzeti kormányoz", vagy annak egy tagjához címeztek. Azokat a le­veleket, amelyeket katonai szervekhez, vagy egyéneknek küldenek, akár bel­földön, akár külföldön adták fel, ezeket fel kell bontani. Csak akkor lehet azo­kat továbbítani, ha a hazára nézve semmi veszélyeset nem tartalmaznak. A fel­bontott levelek tartalma szigorúan titkos, az ezt megsértő vizsgáló személy el­veszti állását. A hírlapvizsgálat szabályai egyszerűbbek, tömörebbek voltak. Azok a ma­gyarországi lapok, amelyek a törvényes biztosítékot letették, s a kormány tudo­másával szerkesztik, szabadon szétküldhetők. Kivételt képeznek azok az ese­tek, amikor valamelyik lap kézbesítését a kormány nyomós ok miatt megtiltja. Minden külföldről érkező, s a pesti postahivatalhoz kerülő lapot kötegben, jegy­zék kíséretében a rendőri hivatalnak kell átadni. Azokat megvizsgálva és a pos­tahivatalhoz visszaküldve az ellenőrzést igazoló bélyeggel kell ellátni és a cím­zettnek továbbítani. Ezeket a lapokat, akár hivatal, akár egyén számára érkez­tek, a kezelő saját nevével és kézjegyével ellátva, borítékban kell továbbítani. Azonban a Wiener Zeitung minden számát be kell szolgáltatni a rendőrségnek. Azok semmilyen körülmények között sem küldhetők szét.19 A postai ellenőrzés országos megszervezése is elkészült ekkorra. December 19-én Ambrus Mihály, a rendőri postaosztály főnöke (eredetileg a kereskedelmi minisztérium postai osztályának vezetője) megküldte az OHB-nak a postai kormánybiztosok név­jegyzékét és az azok szolgálati helyét feltüntető kimutatást.2 0 Az új hivatal feladatát országosan csak úgy láthatta el, ha jelentősen meg­növelik az ORH munkatársainak számát. Ez a terv Kossuthnak Szemeréhez in­tézett levele kapcsán váratlanul lassan vált ismertté a fővárosban. Az általában jól értesült Marczius Tizenötödike csak november 23-án közölt írást az Igaz Dá­niel álnevet használó szerző tollából. Ez azt tette szóvá, hogy az ORH-nak lét­száma nem elegendő a feladatok ellátására. De „hol ember nincs [...], ott rend és hivatalos szavatosság (így) nem lehet, hol pedig az nincs, ultima analysi sem-19 A rendelkezésekre RPK 1848:336. Kossuth dec. 4-i Madarászhoz intézett rendelete enyhébb volt. Az Ausztriából érkező lapok esetében, ha azok vagy mellékletük ügyünkre nem tartalmaznak semmi ártalmasat, megengedte az expediálást. KLÖM XIII. 645. 20 RPK 1848:489. A jegyzék 22 nevet tartalmaz. Mellette a kormánybiztosoknak az OHB szá­mára készített névsora. Ugyancsak dec. 19-re készült el a harmincadhivataloknál rendszeresített rendőrbiztosok számára készült utasítás. RPK 1848:335.

Next

/
Thumbnails
Contents