Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
522 URBÁN ALADÁR mi sincs." Az írás így áttételesen felhívta a figyelmet a rendőrsét létszámának várható emelésére. November végétől meg is indult az alkalmazást kérő beadványok áradata. A hivatal irattárában megtalálható kérvények száma meghaladja a százat. Nagy részükhöz ajánlást is csatoltak képviselőkről, minisztériumi hivatalnokoktól. Ezeknek a támogatásoknak azonban többnyire nem volt sikere, mert Madarász saját — többnyire ismeretlen — jelöltjeit választotta. Az egyes kinevezések, pontosabban a kinevezési okmány kiállításának idejéről nem rendelkezünk levéltári ismeretekkel. Megállapítható, hogy a szervezés kezdetén kinevezetteknek alkalmazását december 15-től számították. Végleges képet Madarásznak a pénzügyminisztériumhoz december 26-án benyújtott, „A rendőri hivatalnokok szabályszerű kinevezésének kimutatása" c. értesítése nyújt. Ez betölthetetlennek jelöli az államtitkári hivatalt (Perczel Mór helyét), két osztályigazgatót: Hajnik Pált és Horhy Mihályt, négy miniszteri tanácsost: Farkas Jánost, Farkas Lajost, Jászay Antalt és Pálfí Albertet említi. Az összesen 43 nevet tartalmazó jegyzék 7 titkárt, 3 fogalmazót, 4 segédfogalmazót, 8 főnyi irodai személyzetet (iktatót, irattárost, pénztárost, ellenőrt, továbbá 14 írnokot sorol fel név szerint, évi fizetésüket feltüntetve. Az ORH korábbi, ismert munkatársai közül csak Hajnik volt igazgató és Nagy Gusztáv titkár nevét találjuk. Farkas János a BM rendőri osztályának tanácsosa, Jászay Antal titkára volt.2 1 Az Országos Rendőrség működése Az átszervezett rendőrségnek, miként elődjének, egyik legfontosabb feladata az idegenek ellenőrzése volt. Madarász László első intézkedése az a december 2-án megjelent magyar-német nyelvű nyomtatvány, amelyet a budapesti háztulajdonosokhoz és vendéglősökhöz intézett. Meghagyta, hogy a rendelet közhírré tétele után a nevezettek 48 óra alatt kötelesek a házaikban tartózkodó idegenek névjegyzékét az országos rendőri hivatalnál (a Szerviták épületében) benyújtani. Ha ezt elmulasztják, a be nem jelentett idegenek tetteiért őket teszik felelőssé.2 2 A következő, az idegenek ellenőrzését szolgáló intézkedés a Közlöny december 5-i számában jelent meg, ugyancsak december 2-i dátummal. Ez „Az országos honvédelmi bizottmány rendőrségi rendelkezése" c. közlemény elrendelte, hogy gőzhajón, vasúton vagy gyorskocsin csak érvényes útlevéllel lehet utazni. Jegyet csak az illetékes hivataloknál lehet váltani, s jegy nélkül az említett közlekedési eszközökre senkit sem szabad felvenni. Jegyváltáskor az utazó személy nevét és az útlevelet kibocsájtó hatóságot fel kell jegyezni. A rendelet betartását minden hatóság köteles ellenőrizni.23 21 Só- és pénztári oszt. 1848-1-44. Hajnik hivatali címe nem dőlt el azonnal. Madarász dec. 9-én még úgy címezte Hajnikot, mint „országos rendőri igazgató". RPK 1848:30. Korábban Szemere is így címezte Hajniknak szóló leveleit. 22 Pesti rendőri 1848:220. Az irathoz mellékelték a nyomtatott rendeletet, amelyen Madarász neve alatt az „Országos honvédelmi bizottmányi tag" megjelölés található. Az idegenek nyilvántartása ezek szerint Hajnik Pál irodájának a feladata volt. 23 A rendelet címzése, valamint Madarász aláírása mint „az országos honvédelmi bizottmány tagja" tudatta az országgal Madarász megbízatását. Egyébként a Közlöny dec. 11-i számában jelent meg Mészáros Lázár rendelete, amelynek értelmében tisztek és honvédek (ti. minden katona tagja az
