Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
518 URBÁN ALADÁR lön rendőrminisztérium létrehozásának gondolata Kossuth Lajost is foglalkoztatta. A minisztertanácsi ülést helyettesítő körlevélre válaszolva június 27-én több, a minisztérium szervezetét érintő észrevétel kapcsán megjegyezte: „Általában jónak látnám, ha a Ministerium szaporittatnék egy rendőr ministerrel."4 Augusztus 25-én Széchenyi István levélben fordult Szemeréhez és a központi vasúttársaságnak a pályarongálásokkal kapcsolatos jelentése alapján rendőri törvényt vagy rendeletet sürgetett.5 A kormányválság, majd a horvát támadás gondjai közepette a kérdés lekerült a napirendről. A kis létszámú szervezet, Hajnik Pál és munkatársai a lehetőséghez mérten jól látták el feladatukat.6 Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) működésének idején megszaporodtak a rendőrség feladatai, de a hivatal személyi állománya nem növekedett. Ezért a főváros területén túlnyúló ügyekben a vidéki kormánybiztosoktól kellett segítséget kérnie. így amikor egy Pesten gyanúba került, bizonyos Bratich János fiumei illetőségű személy a táborba indult képviselők vadászcsapatához csatlakozott, Hajnik Pál a lajtai táborban tartózkodó Pázmándy Déneshez, a képviselőház elnökéhez fordult. Október 10-én kelt levelében figyelmeztetett arra, hogy Bratich valószínűleg kémkedési szándékkal ment a határon álló sereghez. Pontos személyleírást adott róla, hogy tartóztassák le és küldjék fel hozzá.7 A történet valószínűleg az általában jól értesült Marczius Tizenötödike tudomására jutott. Ez magyarázhatja a lap október 18-i számában Nyíri Józsa (december közepétől az átszervezett rendőrség egyik titkára) „Rendőrség és még valami" c. írását. Ennek érdemi megállapítása: „Rendőrségünk nincs, mert a pesti országos (?) rendőrség egy mixtum compositum [kb. keverék alkotás] minden inkább, mint országos rendőrség."8 Kossuth Schwechat után visszatért a rendőri minisztérium gondolatához. Az elnök ugyanis a testületi (bizottmányi) kormányzás helyett kabinetet kívánt szervezni és a minisztériumok élére minisztereket állítani. A rendőrséget Madarász Lászlónak szánta, de úgy, hogy az ORH valóban országos hatáskört kapjon a belügyminisztériumon belül, s azt Madarász vezesse. Úgy gondolta, hogy ehhez a volt belügyminiszter támogatását kell megnyernie, aki október 1-től maga is az OHB tagja volt. Nem személyi javaslattal állt elő, hanem október 14-én levélben fordult a bizottmányhoz, amelyben kijelentette, hogy a közigazgatásnak sürgős feladata a rendőrség országos rendezése. Ezért arra kérte az OHB tagjait, hogy utasítsák Szemere Bertalant, akinek belügyminisztersége idején alakult a hivatal, hogy annak hatásköre tágításáról, „s egyáltalában jövendőbeli egész országos szervezetéről kimerítő tervet készítsen."9 4 KLÖM XII. 315-316. Batthyány iratai I. 811-812. Pest városa júl. 20-i közgyűlésén a rendőri hivatal felállítását ellenzők azzal érveltek, hogy meg kellett volna várni az országgyűlés rendelkezését. KH 1848. júl. 22. 5 Rendőri nem iktatott. Mellette a Pressburg Platz-Inspection aug. 22-én kelt jelentése. 6 Pálffy János emlékezéseiben azt írta Hajnikról, hogy „a rendőrséget mérsékletien (így) kezelte hatodmagával". Pálffy emlékezései 141. ' Csány nem iktatott ir. 44. (Hermann Róbert közlése.) Pázmándy okt. 8-án utazott a sereghez. 8 A megjegyzés természetesen az ORH-ra vonatkozott. Ld. az 1. jegyzetet. 9 OHB 1848:2647. KLÖM XIII.448.
