Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 519 Kossuth tehát elképzelését nem személyesen beszélte meg Szemerével, hanem a feladat kijelölését a bizottmányra bízta. Mégpedig úgy, hogy maga az ülésen nem kívánt jelen lenni. Ugyanis ugyanezen a napon közölte, hogy egy napot ágyban fog tölteni, mivel „a szakadatlan éjszakázás annyira kivett erőmből".1 0 Szemere részt vett az említett ülésen, amit jelez a később kelt levelének egyik mondata. Eszerint ülésen megbízása kapcsán a leendő kabinettel kapcsolatban miniszteri jelöltek nevei is elhangzottak. A feladatot a jelek szerint Szemere nem vállalta, legalábbis ennek semmi nyoma az Országos Levéltárban saját miniszteri vagy a rendőri iratok között. A bizottmányi ülésen az esetleges miniszteri tárcák kérdésében nem történt semmi érdemi, igaz Kossuth nem is várta. A rendőrség ügyében az ekkor betegen fekvő Kossuth levelezést kezdett a budai várban lakó Szemerével. A volt miniszter nélkül nem akart kormányt alakítani, s remélte, hogy az elfogadja az igazságügyi minisztériumot. A november 17-26. között folytatott levelezés meggyőz arról, hogy Szemere határozottan ellenezte Madarász belügyminiszterségét („Szószék és tárca között nagy a különbség."), helyette Nyáry Pált ajánlotta. Az igazságügyi tárcát elhárította („Készülök diplomáciai pályára teljes erőmből"), s maga helyett Perényi Zsigmondot, a felsőház alelnökét ajánlotta. Mikor Kossuth közölte, hogy Nyáry nem vállal tárcát, megismételte Madarász jelölését. Szemere kitartott Nyáry mellett, de november 19-i levelében lehetségesnek tartotta, hogy Madarász a belügyről leválasztott rendőrséget és esetleg a postaügyet kapja meg. Mivel Kossuth változatlanul ragaszkodott Madarász belügyminiszterségéhez, Szemere pedig újból megismételte Nyáryra tett javaslatát, s a többi tárca vezetéséről sem alakult ki egyetértés, az OHB kizárásával folytatott eszmecsere kudarccal végződött.11 Kossuthnak tudomásul kellett vennie, hogy Szemere és Nyáry nélkül nem tud kormányt alakítani. Beöthy Ödön országos biztoshoz november 30-án írott levelében így fogalmazta meg álláspontját: „A hosszas combinatióknak az a vége, hogy én ministeriumot nem alkothatok, hanem megtartván a honvédelmi bizottmány nevet, a teendőket egyes tagok között felosztom. Növeltetvén a bizottmányi tagok számát azokkal, kiket jónak látok."1 2 Kossuth megfogadta Szemere érveit, aki Madarász népszerűtlensége miatt nem helyeselte, hogy neki adja a belügyet. A november 19-i levél alapján úgy döntött, hogy a belügyminisztériumról leválasztott rendőrséget és a közlekedési minisztériumtól elvont postaügyet adja szövetségesének, akivel szeptember eleje óta a lényeges kérdésekben egyetértett. November 28-án sk. levelet intézett Madarász Lászlóhoz, „a honvédelmi bizottmány tagjához". A képviselőház meghagyására hivatkozva felkérte, hogy „a rendőrségi ügyet és a posta ügyet magára vállalni méltóztas-10 KLÖM XIII.448. 11 A tárgyaló felek nézeteit részletesen ismertető, s a szóba jöhető miniszterjelöltek jellemzését tartalmazó levelezésre KLÖM XIII. 503-511. A sikertelen kormányalakításról F. Kiss, Minisztériumok 89-90. 12 KLÖM XIII. 592-594. Közli a feladatok megoszlását az OHB tagjai között. Barta István véleménye szerint a levél már nov. 28-án elkészült. Kossuth a képviselőháztól nov. 20-án szabad kezet kapott az átszervezésre akkor, amikor Pázmándy elnök közölte, hogy még nem végzett a munka felosztásával. Népképviseleti országgyűlés 309. Közlöny 1848. nov. 21.
