Századok – 2012

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Fenyő István: Szemere Bertalan és a centralisták a reformkorban III/509

SZEMERE BERTALAN ÉS A CENTRALISTÁK A REFORMKORBAN 513 Korpona, Trefort mint Zólyom város követe az alsón.1 6 Szemerét, akárcsak ko­rábban, Borsod vármegye delegálta a követi táblára. A diétán két halaszthatat­lanul fontos kérdést tárgyaltak: a megyei rendszer reformját, illetve a városok anakronisztikus jogállásának problémáját. Ezen az országgyűlésen léptek fel külön csoportként a centralisták. Fő céljuk az ország alapvető közhatalmi szer­kezetének átalakítása, a nemesség társadalmi monopolszervezetének megvál­toztatása volt. A megye ugyanis egyszerre gyakorolta a közigazgatást és bírás­kodást, ugyanakkor követeinek adott utasításaival meghatározta azok tevé­kenységét. Nem fordult elő olyan állami probléma, amelynek megoldásában a megyének nem lett volna döntő szerepe. S a követválasztásokon egyre gyako­ribbá vált a korteskedés, az erőszak, a szavazatvásárlás. A centralisták nyugati minta szerint a törvényhozást az ország közélet­ének fókuszává szerették volna tenni, az állam vezetését pedig felelős kormány­ra bízni. Méltó helyet kívántak adni a hatalomban a szabad királyi városoknak is. Ezek országgyűlési jogállása ugyanis a reformkorban szintén tarthatatlanná vált. Az országgyűlésen a negyvenkét szabad királyi városnak együttvéve csu­pán egy szavazatuk volt - azaz az összes város szavazata egyetlen vármegye po­litikai akaratnyilvánításának értékével volt egyenlő. Sőt, a kerületi üléseken, ahol a fontos kérdések eldőltek, még ezt az egyetlen szavazatot sem vették szá­mításba. Érdemes egymás mellé tenni Szalay Lászlónak 1843. szeptember 27-én az or­szággyűlésen, illetve Szemere Bertalannak 1845. január 9-én Borsod megye gyűlé­sén elmondott beszédét. 1843 szeptemberében a városi ügyet kezdték érdemben tárgyalni, s Szalay olyan beszédet mondott, mely a kérdésen messze túlmutatott.17 A városi kérdést nem néhánnyal több szavazat megadásaként értelmezte, hanem akként, hogy a rendi diéta egy új elemet fogadjon magába - olyan elemet, mely ma­gába olvasztja a többit. Olyan Magyarország álomképét fogalmazza meg, mely az „összes nemzet" testvériségét hozná el idehaza. A dolgozó emberek közösségén alapuló nemzeti társadalmat, kiküszöbölve az osztályküzdelmeket. Nem a meglé­vő polgárságot kívánja ő hatalomra juttatni, hanem azt az újonnan létesülő közös­séget, mely egyformán magában foglal minden embert. A városi kérdés megoldását Szalay első lépésnek tekinti ahhoz, hogy átala­kítsák a megyei rendszert. Elismeri az utóbbinak régi érdemeit, de történelmi szerepét befejezettnek látja. Ujjáformálandónak minősíti az ország egész állam­szervezetét, a rendi országgyűlés helyébe léptetve a népképviseleti parlamen­tet: „...aznap, mikor az országgyűlés valósággal fogja képviselni az összes nem­zetet, az országgyűlésen nem Karokat és Rendeket, nem megyéket és városo­kat, hanem képviselőket, az egy nemzetnek képviselőit fogjuk látni." Másfél esztendővel később, 1845 elején Szemere keserű hangon számolt be választóinak az országgyűlés kudarcáról.1 8 Arról, hogy a városi kérdés meg-16 Fenyő István: A centralisták. 215-219. 17 Szalay László: A sz. kir. városok ügyében. Országgyűlési beszéd 1843. szept. 27. In: Publicis­tái dolgozatok. Pesten 1847. 180-185. 18 Szemere Bertalan: Követjelentési beszéd. Elmondatott Miskolcon, Borsod megye gyűlésében 1845. január 9. In: Sz. B.: Összegyűjtött munkái. 6. k. Pest, 1970. 212-247.

Next

/
Thumbnails
Contents