Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Fenyő István: Szemere Bertalan és a centralisták a reformkorban III/509
SZEMERE BERTALAN ÉS A CENTRALISTÁK A REFORMKORBAN 513 Korpona, Trefort mint Zólyom város követe az alsón.1 6 Szemerét, akárcsak korábban, Borsod vármegye delegálta a követi táblára. A diétán két halaszthatatlanul fontos kérdést tárgyaltak: a megyei rendszer reformját, illetve a városok anakronisztikus jogállásának problémáját. Ezen az országgyűlésen léptek fel külön csoportként a centralisták. Fő céljuk az ország alapvető közhatalmi szerkezetének átalakítása, a nemesség társadalmi monopolszervezetének megváltoztatása volt. A megye ugyanis egyszerre gyakorolta a közigazgatást és bíráskodást, ugyanakkor követeinek adott utasításaival meghatározta azok tevékenységét. Nem fordult elő olyan állami probléma, amelynek megoldásában a megyének nem lett volna döntő szerepe. S a követválasztásokon egyre gyakoribbá vált a korteskedés, az erőszak, a szavazatvásárlás. A centralisták nyugati minta szerint a törvényhozást az ország közéletének fókuszává szerették volna tenni, az állam vezetését pedig felelős kormányra bízni. Méltó helyet kívántak adni a hatalomban a szabad királyi városoknak is. Ezek országgyűlési jogállása ugyanis a reformkorban szintén tarthatatlanná vált. Az országgyűlésen a negyvenkét szabad királyi városnak együttvéve csupán egy szavazatuk volt - azaz az összes város szavazata egyetlen vármegye politikai akaratnyilvánításának értékével volt egyenlő. Sőt, a kerületi üléseken, ahol a fontos kérdések eldőltek, még ezt az egyetlen szavazatot sem vették számításba. Érdemes egymás mellé tenni Szalay Lászlónak 1843. szeptember 27-én az országgyűlésen, illetve Szemere Bertalannak 1845. január 9-én Borsod megye gyűlésén elmondott beszédét. 1843 szeptemberében a városi ügyet kezdték érdemben tárgyalni, s Szalay olyan beszédet mondott, mely a kérdésen messze túlmutatott.17 A városi kérdést nem néhánnyal több szavazat megadásaként értelmezte, hanem akként, hogy a rendi diéta egy új elemet fogadjon magába - olyan elemet, mely magába olvasztja a többit. Olyan Magyarország álomképét fogalmazza meg, mely az „összes nemzet" testvériségét hozná el idehaza. A dolgozó emberek közösségén alapuló nemzeti társadalmat, kiküszöbölve az osztályküzdelmeket. Nem a meglévő polgárságot kívánja ő hatalomra juttatni, hanem azt az újonnan létesülő közösséget, mely egyformán magában foglal minden embert. A városi kérdés megoldását Szalay első lépésnek tekinti ahhoz, hogy átalakítsák a megyei rendszert. Elismeri az utóbbinak régi érdemeit, de történelmi szerepét befejezettnek látja. Ujjáformálandónak minősíti az ország egész államszervezetét, a rendi országgyűlés helyébe léptetve a népképviseleti parlamentet: „...aznap, mikor az országgyűlés valósággal fogja képviselni az összes nemzetet, az országgyűlésen nem Karokat és Rendeket, nem megyéket és városokat, hanem képviselőket, az egy nemzetnek képviselőit fogjuk látni." Másfél esztendővel később, 1845 elején Szemere keserű hangon számolt be választóinak az országgyűlés kudarcáról.1 8 Arról, hogy a városi kérdés meg-16 Fenyő István: A centralisták. 215-219. 17 Szalay László: A sz. kir. városok ügyében. Országgyűlési beszéd 1843. szept. 27. In: Publicistái dolgozatok. Pesten 1847. 180-185. 18 Szemere Bertalan: Követjelentési beszéd. Elmondatott Miskolcon, Borsod megye gyűlésében 1845. január 9. In: Sz. B.: Összegyűjtött munkái. 6. k. Pest, 1970. 212-247.
