Századok – 2012

KRÓNIKA - Beszámoló az „500 éves a Nyírbátori Stallum - az ecsedi Bátori család a 15-16. században" című konferenciáról. Nyírbátor, Bátori várkastély, 2011. május 19-21. (Lakatos Bálint) II/499

502 KRÓNIKA nyi Egyetem) előadása a hagyományos protestáns modell szerint mutatta be az ecsedi Bátoriak (Báthory György és felesége, somlyói Báthory Anna, illetve Bá­thory II. Miklós) reformációban játszott szerepét az 1530-1571 közötti időszak­ban. Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész (Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalom Tanszéke) a 17. század elejének református műveltségére is fényt vető előadást tartott, mely­ben a Báthory István 1605 körüli tumbáján található rövidebbik sírvers erede­tét Hodászi Lukács debreceni püspök temetési prédikációjának egyik motívu­mával tudta összekapcsolni, és a verset Janus Pannonius két elégiájának sorai­val azonosítani. Kruppa Tamás (Szent Athanáz Hittudományi Főiskola, Nyír­egyháza) „Vallásosság és propaganda a Bátori családban" címmel tartott adat­gazdag előadásában a késő középkori magyarországi spiritualizmus bizonyos jelenségeire visszavezethető családi mítoszok és névadás, a családi ereklyék és kincsek egyes elemeit mutatta be. Jakab Attila régész (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) a minorita templom 2010/2011 telén folytatott belső kutatása során tett megfigyeléseit (az eredeti járószint meghatározásának kérdései, a templom újkori belső renoválásainak nyomai, az újkori kripták építéséhez köthető belső tereprendezési munkák) összegezte; a korszaktól egyedüliként elvonatkoztató Weisz Boglárka (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) pedig „A szatmári és a nagybányai kamara" címmel tekintette át a térség késő középkori pénzügyigazgatási viszonyainak alapjául szolgáló 13. századi kama­rai igazgatás területi és személyi viszonyairól ismert adatokat. Az előadások után következett a C. Tóth Norbert - Horváth Richárd -Neumann Tibor szerzőhármas által kiadott Bátori-oklevéltár első kötetének (Documenta ad históriám familiae Bátori de Ecsed spectantia I. Diplomata 1393-1540. Ad edendum praeparaverunt Richardus Horváth, Tiburtius Neu­mann, Norbertus C. Tóth. |A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 67.] Nyíregyháza 2011.) bemutatója. Ahogy a kötetet méltató Tringli István (Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) is kiemelte, az okle­véltár megjelentetése annak az évek óta folyó munkának a végét jelentette, amely során a három történész az ecsedi Bátori család történetére vonatkozó okleveles anyag teljes körű összegyűjtését tűzte ki célul, és amelynek egyes eredményeit az utóbbi időben több folyóiratban megjelentetett tanulmányok formájában közzé is tették. Ezzel a Perényi család után másodikként egy újabb késő középkori főúri család történetének forrásai is könnyen hozzáférhetővé váltak a kutatás számára, főleg, ha a közeljövőben megjelenő második kötet, a misszilisek korpusza is elérhetővé válik majd. Szombaton a helyreállított minorita templomot tekinthettük meg. (Az át­adás előtt álló református templomot a felújítási munkák miatt pénteken dél­előtt volt lehetőségünk felkeresni.) Mivel a tudományos tanácskozás a két és fél éve rendezett hasonló konferencia után immár a második volt — a résztvevők egy része, a tematika és a helyszín is kapcsolódott a korábbi nyírbátori ese­ményhez — önként kínálkozott az összehasonlítás lehetősége a konferencia mérlegét megvonó Zsoldos Attila számára is. Zsoldos igen örvendetesnek nevez­te a konferencia szemhatárának növekedését a bemutatott témák, résztudomá-

Next

/
Thumbnails
Contents